Ha kerti tavat szeretnél létrehozni, jó előre meg kell tervezned. Mert minél jobb az előzetes tudás, annál nagyobb és hosszabb távon élvezheti a saját locsolódását. A tóbiológia működéséhez nagyon fontosak a különböző tózónák.
Miért fontosak a tózónák?
A tózónák fontosak a működő tóbiológia szempontjából, és négy területből állnak: 1. Vízparti zóna (nedves peremzóna), 2. mocsárzóna (20 cm mélységig), 3. sekélyvízi zóna (20-60 cm mélység) és 4. mélyvízi zóna (60-120 cm mélységig). Ezek a zónák megfelelő élőhelyeket biztosítanak különböző növények és állatok számára, és elősegítik az egészséges vízi környezetet.
Miért a tózónák?
Egy klasszikus kerti tava esetében egy mélyedést nem egyszerűen kiásnak véletlenül és megtöltenek vízzel. Hiszen egy állóvízről van szó, ami a kertet hivatott díszíteni, és biodiverzitás szempontjából is gazdagítani - ezért fontos, hogy időben ne váljon élettelen és koszos tóvá.
Egy különböző mélységű tó több növénynek és állatnak kínál megfelelő élőhelyet, és ideális esetben automatikusan kiegyensúlyozott, egészséges vízkörnyezetet hoz létre. A kijelölt zónákban megfelelő növényeket is termeszthet, így sokoldalú, vonzó összképet kaphat.
A klasszikus tózónák a következők:
1. Partterület
2. Mocsári zóna
3. Sekély vizű zóna4. Mélyvízi zóna
River Zone
A parti zóna a tó széli zónája, amely nem állandóan vízzel borított, de még nedves. Ez keretezi a tavat, és egyben a vízhez való hozzáférési zónát is képezi. Az olyan robusztus fűfélék, mint a miscanthus, a bambusz vagy a pampafű, különösen alkalmasak parton történő ültetésre. Egyrészt tetszetős vizuális keret akcentust adnak, másrészt természetes rögzítésként is szolgálnak. Kis állatoknak is menedéket nyújtanak.
Mocsárzóna
Ez a víztest legkülső gyűrűjére vonatkozik, amely nem mélyebb 20 cm-nél. Az ásásnál ügyelni kell arra, hogy a mocsárzóna ne foglalja el a tó teljes felületének több mint egyharmadát. A mocsári zónában jól megélnek a mocsári növények, mint például a kalász, a lebegő tavifű és a békakanál. Az úszó páfrány is ennek a zónának a dekoratív képviselője.
Sekély vizű zóna
A következő belső tózóna a sekély vizű zóna, melynek mélysége 20 és 60 cm között legyen. A sekély vizű zóna nagyon fontos mind a tó későbbi vizuális megjelenése, mind a vízbiológia szempontjából. Számos tavi növény nőhet itt, és tisztító hatást fejt ki a talajból és a vízből történő tápanyagfelvétel révén. Elvonják az algáktól a táplálékforrást, ugyanakkor oxigénnel gazdagítják a talajt és a vizet, ami szintén megakadályozza a rothadást.
Az ideális sekélyvízi növények a vízimenta vagy a fenyőlevél.
Mélyvízi zóna
A halak számára is releváns legmélyebb középső zóna 60-120 cm mély lehet. Ide például különféle típusú tavirózsákat ültethet.
