A fáknak nagyon eltérő megjelenésük van: Vannak kis fák, nagy fák, van, amelyik vékony növekedésű, van, amelyik gömb alakú vagy rendkívül terebélyes koronával. A jellegzetes megjelenést nagymértékben meghatározza a fa gyökérrendszere. Ez viszont a fa természetes életkörnyezetétől függ. Legyen szó szívből, sekély gyökerűről vagy mélyen gyökerezőről: minden rendszer saját problémát jelent a kerti fáknak. Olvassa el, mire érdemes figyelni a mélyen gyökerező fáknál.
Mely fák a tipikus mélyen gyökerező fák?
A mélyen gyökerező fák olyan fák, amelyeknek fő gyökere mélyre, gyakran több méter mélyre nő. Jellemző mélyen gyökerező fák a tiszafa, tölgy, kőris, fenyő, vörösfenyő, hárs, vörösbegy és boróka. Ennek a gyökérszerkezetnek az előnyei a jobb víz- és tápanyagellátás, a stabilitás és a viharkárok elleni védelem.
Mik azok a mélyen gyökerező növények?
A mélyen gyökerező fák fő gyökeret alkotnak, amely mélyre nő – fafajtól függően akár tíz méterig vagy még tovább. Számos oldalgyökér ágazik el ebből az elsődleges gyökérből, de nem látja el ugyanazt az alapvető táplálkozási funkciót, mint a szív- vagy sekélygyökerű növényeknél. Más gyökérrendszerekhez képest a mélyen gyökerező növényeknek van néhány előnye:
- Vízlyukak elérése a föld mélyén
- Száraz és hideg helyek rendezése lehetséges
- Védelem a széltörés/viharkár ellen a rögzítésnek köszönhetően
- A mély gyökerek nem károsítják az alapokat, utakat és egyéb építményeket
Problémák a kertben
De a mélyen gyökerező növény erős előnye, a karógyökere hátrány is lehet, főleg a kertben. Stabilitásuk miatt a mélyen gyökerező fák gyakran nagyon magasra nőhetnek, hiszen a fa szilárdan a talajban horgonyoz. Jó példa erre néhány 100 méternél magasabb sequoia faj. Sok erdei fa is mélyen gyökerező, és néha eléri a 30 és 40 méter közötti magasságot. A kertben azonban nem csak a puszta méret jelenthet problémát, hanem maguk a gyökerek is. Ha a fát mozgatni kell, a több méter mély gyökerek nehezen áshatók ki, és nagy erőfeszítést igényelnek. Ehelyett gyakran kivágják vagy más módon megsérülnek, így a fa gyakran elhal utána.
Mélyen gyökerező fák
A mélyen gyökerező fák jellemzően száraz vidékeken honosak, elvégre el kell jutniuk a vízrétegekbe, amelyek szintén nagyon mélyek. Egyes fajok azonban csak fiatal korukban fejlesztenek karógyökeret, majd teljesen kifejlett állapotban alakítják át szívgyökérrendszerré.
Tiszafa (Taxus baccata)
A kertekben nagyon népszerű tiszafa nemcsak mérgező hatásáról ismert, hanem rendkívül mélyen gyökerezik is. Az akár 20 méter magasra megnövő tűlevelű legalább két méter mély csapgyökereket fejleszt, és helytől függően lényegesen mélyebbre is nyúlhat. Az életkor előrehaladtával sok finom gyökér a felszínhez közel nő.
Tölgy (Quercus)
A tölgyek erős gyökérrendszert fejlesztenek ki, amely körülbelül 30-40 centiméter mélyen behatol a talajba. Azonban nehéznek tartják őket átültetni, és gyakran belehalnak egy ilyen kísérletbe.
Ash (Fraxinus excelsior)
Bár a kőris akár 40 méter magasra is megnőhet, karógyökere legfeljebb másfél méter mélyre nyúlik a földbe. A kőrisfák Németország legmagasabb őshonos fái közé tartoznak.
Fenyő (Pinus)
Akár tíz méteres gyökérmélységével a fenyő a klasszikus mélygyökeres.
Vörösfenyő (Larix)
A vörösfenyők, amelyek akár 50 méter magasra is megnőhetnek, botanikailag a fenyők családjába tartoznak. Karógyökere akár két méter mélyre is megnőhet.
Linde (Tilia)
A hársfák karógyökerei is körülbelül két méter mélyre nőnek.
Robinia / pszeudo akác (Robinia pseudoacacia)
Az eredetileg Észak-Amerikából származó akác akár 40 méter magasra is megnőhet, míg karógyökere akár három méter mélyre is áthatol a talajrétegeken.
Boróka (Juniperus)
Legyen óvatos a boróka sövény ültetésekor: A Juniperus akár hat méter mély karógyökereket fejleszt, amelyeket nagyon nehéz eltávolítani.
Tipp
Egyes fajok, például a diófa, csak fiatal faként hoznak létre karógyökeret, majd később sekély gyökérrendszert fejlesztenek ki.
