A Physalis (más néven hólyagcseresznye) a nadálytőfélék családjába tartozó nemzetség. A kínai lámpásvirág és az andoki bogyó különösen jól ismert ebben az országban, de számos más, kevésbé ismert rokon is létezik. A Physalis fajok pontos száma nem ismert. Az információ 75 és 100 különböző fajta között változik, amelyek többsége Közép- és Dél-Amerikában őshonos.
Melyik Physalis fajok vannak?
A jól ismert Physalis fajok a kínai lámpás virág (Physalis alkekengi), az andoki bogyó (Physalis peruviana), a paradicsom (Physalis ixocarpa), az ananászcseresznye (Physalis pruinosa) és az eperparadicsom (Physalis alkekengi)).
Díszlámpás virág
A jól ismert lámpásvirág, amely az egyetlen Európában előforduló Physalis faj, őszi csinos, élénk színű virágai miatt elsősorban díszcserjeként termesztik. A kis gyümölcsöket mérgezőnek tartják, bár a szellemek itt is vitatkoznak. De akár mérgező, akár nem: a Physalis alkekengi bogyója, a növény latin neve, nem kifejezetten jó ízű. Ez azt jelenti, hogy nem áll fenn a véletlen nagy mennyiségek elfogyasztásának veszélye. Szintén a többi Physalis fajjal ellentétben a lámpás virág rizómái (=gyökerei) szívósak.
Ízletes andoki bogyó (Physalis peruviana)
A lámpás virág bogyóival ellentétben az andoki bogyó valamivel nagyobb termései, amelyek éretten nagyon erős narancsvörös színűek, íze üdítően édes-savanyú, lédús és aromás. A Cape Gooseberry néven is ismert növény eredetileg az Andokból származik, és a világ szubtrópusi területein termesztik. De az andoki bogyó Németországban is jól érzi magát, csak nem bírja a fagyot. Egy növény akár 300 bogyót is teremhet.
Ritka fajok
A két említett Physalis fajon kívül számos más is létezik, amelyek közül néhányat csak helyben dolgoznak fel hazájukban gyümölcsként vagy zöldségként, vagy nyersen fogyasztanak. A következő három példaként említett fajta valószínűleg még a mi éghajlati viszonyaink között is gazdag termést hoz.
- Tomatillo (mexikói földcseresznye, Physalis ixocarpa)
- Ananászcseresznye (Physalis pruinosa)
- Eperparadicsom (Physalis philadelphica)
Nincs salsa paradicsom nélkül
A mexikói paradicsom különösen nagy kulináris jelentőséggel bír. Mexikóban a pépből chilivel fűszerezett szószokat és pasztákat készítenek, amelyeket húsételekhez és tortillákhoz adalékként és kenyérre kennek. A gyümölcslevet italként fogyasztják. Az ízletes, C-vitaminban gazdag bogyókat általában zölden főzzük vagy pároljuk. Az érett gyümölcsökből lekvárt készítenek, és akár kézzel is fogyasztható, akár saláták részeként is.
Tippek és trükkök
Mindegy, milyen típusú fizikáról van szó: a burjánzó növények csodálatosan kombinálhatók harangvirággal, őszirózsákkal és krizantémokkal.
