A monokultúra a gazdálkodás egyik formája, amely évezredekkel ezelőtt alakult ki. Amikor a föld kimerült, az emberek továbbmentek. Ma ez már nem lehetséges, ezért más megoldásokra van szükség. De a világ függővé vált.
Mit jelent a monokultúra és milyen következményei vannak?
A monokultúra egyetlen növényfajta több éven át tartó területen történő termesztését jelenti, amelyet a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a kertészetben folytatnak. Bár ez lehetővé teszi az egyszerűsített karbantartást és a magas hozamot, a monokultúrák érzékenyebbek a kártevőkre, betegségekre és a talaj tápanyag-fogyására.
Mit jelent a monokultúra?
A monokultúra a görög monos „egyedül” és a cultura „termesztés” vagy „gondozás” kifejezésekből származik. Olyan termesztésre utal, amelyben egy növényfajt több éven keresztül termesztenek egy területen. Ezt a termesztési formát, más néven tiszta kultúrát a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, valamint a kertészetben alkalmazzák. Ennek a módszernek az előnyei az egyszerűbb gondozás és a magas hozam.
Was bedeutet Monokultur?
Vetésforgó, vegyes kultúra vagy monokultúra?
A monokultúra ellentéte a vegyes kultúra. Ezt a művelési formát vegyes vetésforgónak is nevezik, mivel definíciója szerint egy területen egyszerre és egymás után különböző növényeket termesztenek. Bár a karbantartási ráfordítás és a betakarítási logisztika lényegesen magasabb, mint a monokultúráknál, a vegyes termesztés a tiszta termesztés hátrányait hivatott kompenzálni.
A vegyes kultúra előnyei:
- Szinergia: A növények megvédik egymást a kártevőktől, vagy tápanyagot biztosítanak
- Árnyékolás: a magasabban növekvő növények a levéltömegen keresztül nedves mikroklímát biztosítanak az alsó területen
- Védelem: A talajt folyamatosan védi a szél és az eső eróziója ellen
- Fedezés: elkerülhető a teljes terméskiesés
A vetésforgó a monokultúra másik ellentéte, amelyben egy területen forgó növényeket művelnek. Figyelmet fordítanak a lehető legnagyobb sokoldalúság biztosítására. Az egymással nem kompatibilis növényfajokat időben és térben külön termesztik. Míg a vetésforgó szántóföldi gazdaságnak tekinthető, addig a monokultúra egytáblás gazdaság. A vetésforgó tipikus növényei a repce, a répa és a burgonya. Ezekkel a növényekkel a kártevők nyomása a tiszta kultúrában túl nagy, és a betakarítás már nem biztosítható.
A monokultúrának vannak hátrányai?
A monokultúrák teljesen természetellenesek, és nagyon érzékenyek a betegségekre és a kártevőkre
Az a tény, hogy a tiszta közgazdaságtant még mindig gyakorolják, az előnyeiben rejlik. Ez a forma nem igényel különféle speciális gépekből álló flottát, de mindig ugyanazok a gépek használhatók. Ez a rutin a marketingstruktúrákra is kiterjed. A lehető legnagyobb terméshozam eléréséhez elegendő speciális tudás a termesztett növény területén.
A tiszta kultúra negatív oldala:
- nincs optimális fény- és vízfelhasználás
- A szinergiahatások nem lépnek életbe
- fokozott érzékenység a kártevőkre és betegségekre
- A talaj egyoldalú tápanyagcsökkenést tapasztal
- több műtrágya és növényvédőszer szükséges
Monokultúra az erdőben
A természet vegyes kultúrákra törekszik. Egyetlen természetes erdő sem ad otthont egyetlen növényfajtának, inkább összehangolt organizmusok mozaikja. Számos állatfaj talál élőhelyet ebben az ökoszisztémában. A vegyes erdők mérséklik a klímaváltozást, mert hosszabb ideig tárolják a szén-dioxidot. Ennek a sokszínű térnek nem csak ökológiai szempontból van értelme.
Ennek ellenére számos erdőre jellemző a monokultúra. A lucfenyőket és más gyorsan növő tűlevelű fákat ma is tiszta formában termesztik. Biztosítják a papíripar és a fafeldolgozó üzemek optimális fával való ellátását.
Problémák a múltból:
- masszív károkat okoztak a széltörések 2007-ben és 2018-ban
- a kéregbogár extrém terjedése 2016-tól 2019-ig
- növekvő talajsavasodás a tűk miatt, így meszezést kell végezni
Háttér
A monokultúrák nem hozzák meg a kívánt hasznot
A Freiburgi Egyetem és a Német Integratív Biodiverzitáskutató Központ tanulmányai kimutatták, hogy a vegyes kultúrák produktívabbak, mint a tiszta kultúrák. Az öt különböző fajt tartalmazó vegyes állományok körülbelül 50 százalékkal több fát termelnek, mint a monokultúrák. Ez a szempont a javított szinergiahatásokon alapul. A különböző magasságban növekvő fák optimálisan látják el a fényt. A különböző gyökérrendszerek biztosítják a rendelkezésre álló tápanyagok jobb felhasználását. A vegyes növények ellenállóbbnak bizonyulnak a kártevőkkel szemben, és jobban bírják a száraz éveket.
Példa Németország
A monokultúrákat az erdőgazdálkodásban is kedvelték sokáig
A lucfenyő a lucfenyőerdők jelenlegi helyén természetesen nem fordul elő. A természetben csak 500 méteres magasságban előforduló fafajta, amely fajokban gazdag, foltos erdőket alkot. Ehelyett a lucfenyőerdők elhelyezkedését olyan elegyes erdők jellemeznék, ahol magas a bükkfák aránya.
A számos probléma és a növekvő talajromlás miatt a modern erdőgazdálkodás egyre inkább a tiszta növények termőhely-kompatibilis vegyes kultúrákká való átalakítása felé halad. Az elmúlt néhány évtizedben a lombos fák száma hét százalékkal nőtt, a tűlevelűek aránya pedig négy százalékkal csökkent. Ma a lombhullató fák a fapadló körülbelül 43 százalékát teszik ki.
Esőerdő
A pálmaolaj iránti nagy kereslet kielégítése érdekében Malajzia és Borneó trópusi esőerdőiben szigorú monokultúrát alkalmaznak. Ezeken a területeken olajpálmák sorakoznak egymás mellett. Számos állat- és növényfaj veszíti el élőhelyét. De ezekre az ökoszisztémákra gyakorolt negatív következmények már a termesztésre való felkészülés során nyilvánvalóvá válnak.
Értékes esőerdő területeket egyre gyakrabban irtják ki a tűz. Ez az intézkedés nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, majd a talajt műtrágyákkal és növényvédő szerekkel kell előkészíteni. A trópusokon tapasztalható szélsőséges csapadékmennyiség biztosítja, hogy a vegyi anyagok kimosódjanak a talajból és a vízi utakba kerüljenek. Ez a környező ökoszisztémákat is szennyezi.
Alternatív növényi olajok használata súlyosbítja az esőerdők pusztításának problémáját. Sokkal fontosabb, hogy több esőerdő ne alakuljon át új ültetvényekké.
Monokultúra a mezőgazdaságban
Ázsiában vannak szójaföldek, amelyek egészen a horizontig nyúlnak
A modern gazdaságok néhány növény termesztésére specializálódtak. Ez a gazdálkodási forma sok gazdálkodó számára vonzóbbnak tűnik, mert szövetkezetekbe tömörülnek, és közös marketingstratégiákkal növelik a hatékonyságot. A termőföld korlátozott elérhetősége és bizonyos termékek iránti nagy kereslet kedvez a monokultúráknak.
| Tipikus termőterületek | Módszer | Hatás | Problémák | |
|---|---|---|---|---|
| Szója | Ázsia, Dél-Amerika | nagy kiterjedésű erdőirtás | A fajok diverzitása csökken | a megnövekedett kereslet elősegíti a géntechnológiával módosított növények használatát |
| Banán | Dél-Amerika, India | Trópusi esőerdők kivágása és égetése | Élőhelypusztítás, falvak áttelepítése | Gombás betegség tönkreteszi a készleteket világszerte |
| Kukorica | Németország | Művelés szántóföldön és réteken | A táj mainizálása | növekvő lepkehalálozás |
| Pamut | USA, India, Kína | Művelés mezőgazdasági területen, további területek erdőirtással | a megnövekedett kereslet a termelés intenzifikálásához vezet | extrém vízveszteség |
A tiszta mezőgazdasági kultúra következményei
Ha ugyanazt a növényfajt újra és újra termesztik egy területen, a kártevők és kórokozók jobb életkörülményeket találnak. A növények egyre hajlamosabbak a gyökérfertőzésekre. A tápanyagokat már nem tudják optimálisan felvenni a talajból, így növekedésüket negatívan befolyásolják. Ez elősegíti a gyomok megjelenését, amelyek közül sok nehezen irtható. A gazdáknak reagálniuk kell ezekre a jelenségekre. Peszticideket használnak a kártevők irtására és a gyomok elpusztítására. A növények jobb növekedése érdekében további műtrágyákat alkalmazunk.
Bepillantás a történelembe
Sok víz kell a rizstermesztéshez
Történelmi szempontból Ázsiában a nedves rizstermesztés a mezőgazdasági monokultúra legelterjedtebb formája. Biológiai szempontból a rizs valójában nem vízinövény. De Kr.e. 3000 körül. Kr.e. 400 körül az emberek rájöttek, hogy ez a gazdálkodási módszer elnyomja a kártevőket és a gyomokat. Az évszázadok során végzett nemesítés során a rizs víztűrő növényré fejlődött. A gyökerek speciális szellőzőrendszert alkotnak, hogy a növények megbirkózzanak a magasabb vízállással.
Problémák
Egy kilogramm rizs előállításához 3000 és 5000 liter közötti víz szükséges. A talajvíz talajára gyakorolt hatalmas hatás miatt a nedves rizstermesztés tilos a Pekinget körülvevő területeken. Az állóvízben fokozódik az algaképződés. Ezért az ültetvényekben a víznek folyamatosan mozognia kell.
A túl nagy áramlási sebesség talajeróziót okoz. A táblák állandó elöntése oxigénmentes környezetet teremt a talajban. Olyan élőlények élnek itt, amelyek az anyagcsere folyamatok részeként metánt termelnek. A globális metántermelés mintegy 25 százaléka nedves rizstermesztésből származik.
Monokultúra a saját kertedben
A tiszta kultúra bevett gyakorlat a házikertben. Gyakran csak egyféle növényt ültetnek egy ágyásra. A burgonya legrosszabb esetben évekig ugyanazon a helyen nő. Ez azt jelenti, hogy a kerttulajdonosok kevesebb karbantartási erőfeszítésre számítanak, mivel az ágyást az év egy pontján betakarítják. Elegendő az üzemről speciális ismereteket elsajátítani, és néhány eszköz a lehető legnagyobb hatékonyságot teszi lehetővé a munkavégzés során. A természetes kert alapelve azonban a vegyes kultúra.
Több minőség a vegyes kultúra révén:
- különféle növényfajok biztosítják a természetes egyensúlyt
- A kártevők és a hasznos rovarok kordában tartják egymást
- A virágpompája különböző évszakokat ölel át
Társnövények az ágyásban
Nézze meg közelebbről a feltételezett gyomokat a burgonyafolton. Sokuknak értékes felhasználási területei vannak, és biztosítják, hogy a meder működő ökoszisztémává alakuljon át. A virágos növények vonzzák a lepkéket vagy olyan rovarokat, amelyek hernyói káros rovarokkal táplálkoznak. Az intenzív illatú gyógynövények illóolajaikkal elriasztják a kártevőket. A hüvelyesek természetes műtrágyaként működnek, mert megkötik a légköri nitrogént a talajban.
Tipp
Különös figyelmet fordítson a csicseriborsóra, a lóherére vagy a csalánra. Ezek a növények javítják az ágyás élőhelyét, és ehetőek is.
Átgondolt kombinációk
Az eper és a metélőhagyma ideális szomszédok a növények számára
Az eper jobban fejlődik a metélőhagyma közelében. Ez a gyógynövény gazdag illóolajokban, amelyek megakadályozzák a szürkepenész kialakulását az eperben. A borágó biztosítja a virágok jobb beporzását, mert a virágok vonzzák a vadméheket, poszméheket és rovarokat.
A mélyen gyökerező mángold tökéletesen passzol radicchio-hoz, retekhez vagy cseresznyéhez. Ezek a növények vízigényüket a talaj felső rétegeiből fedezik. Ha nincs kedve vetés után szétválasztani a sárgarépát, érdemes a magokat feketekömény- és kamillamaggal keverni. A durva magok gondoskodnak arról, hogy a gyökérzöldségeket ne vessük túl sűrűn.
Tipp
Vegyes kultúrájú asztal tervezése. Így egész évben áttekintést tarthat, és hatékony vetésforgót művelhet.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mik a monokultúra gazdasági kockázatai?
Ha egy gazdaság monokultúrával foglalkozik, akkor erősen függővé válik a piactól és az uralkodó áraktól. Egyrészt a további növények termesztésének mellőzése magas megtérülést hozhat. Ha előre nem látható katasztrófák következnek be, a legrosszabb esetben gazdasági csőd következik be. Országos szinten erősen szűkül a mezőgazdaságilag előállított termékek köre. Sok ország függ egy termék iránti kereslettől. Nagy általános exportrészesedést érnek el a monokultúrákból származó termékekkel:
- Mauritius: A cukor és a rum 90 százalékát teszik ki
- Kuba: akár 83 százalékot termel nádcukorból
- Ghána: a kakaó 76 százaléka
- Kolumbia: az összes exportbevétel 66 százaléka a kávéból származik
Mik a tiszta kultúra ökológiai következményei?
Az egyoldalú művelés negatívan befolyásolja a talaj faunáját és humusztartalmát. A talaj tápanyagháztartása kiegyensúlyozatlanná válik, a gyomok, kártevők és kórokozók optimális életkörülményeket találnak. A kártevők még a betakarítás megkezdése előtt a termés 50 százalékát is elpusztíthatják. A monoton növényállományban az állatok diverzitása csökken, így a kártevő rovarok természetes ellenfelei hiányoznak. A monokultúrák fokozott talajerózióhoz vezetnek.
Hol jellemzőek a monokultúrák?
Közép-Európában a monokultúrák dominálnak a bor- és gyümölcstermesztésben, illetve a tisztán gyepüzemben. Németországban a tiszta növények dominálnak azokon a területeken, ahol nagyszabású területrendezést hajtottak végre. Mezőgazdasági területeken gyakoriak a tiszta kukorica, repce vagy szemes növények. Az elmúlt évtizedekben az erdészetben egyre inkább a vegyes formák irányába mutat az irányzat.
Melyek a vegyes kultúra alapvető szempontjai?
Nincs értelme egy családból származó növényeket a közvetlen közelbe ültetni. A növényeket gyakran ugyanazok a kártevők és betegségek érintik. Ennél a vegyes kultúrájú termesztési formába tartozó változatnál a pozitív szempontok nem alakulhatnak ki. Minél változatosabbak a növények, annál optimálisabb a feladatok elosztása, és annál jobban fejlődik az ökoszisztéma. A sekély és karógyökerű növények optimálisan használják fel az ágyás erőforrásait, mert gyökérrendszerük különböző talajszinteken aktív.
Mely vegyes kultúrák bizonyultak sikeresnek?
A maják már tököt termesztettek a kukorica és a bab közvetlen közelében. De ebben a keverékben a káposzta is jó helyettesítője a sütőtöknek. A lencsék a gabonaágyásban virágoznak, mert itt jó támasztékot találnak a mászáshoz. A sárgarépának előnyös, ha hagyma veszi körül, mert megakadályozza a kártevőket. A különböző leveles és ecetes saláták is jól megférnek egymással.
