A szerves trágya mögött egy komplex termék található, amely különféle talajfolyamatokat aktivál. Bár a gyógymódok kereskedelmi forgalomban kaphatók, mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy elkészítse saját magát. Ez se nem nehéz, se nem drága, mert a növények képezik a jó műtrágya alapját.
Mi a szerves trágya és hogyan készül?
A szerves trágya állati vagy növényi maradványokból áll, és tápanyagot biztosít a növények növekedéséhez. Az ásványi műtrágyákhoz képest lassabban fejtik ki hatásukat és javítják a talaj szerkezetét. Szerves trágyát saját maga is készíthet, például komposztból, növényi trágyából vagy zöldtrágyából.
Mi az a szerves trágya?
Ha egy műtrágya szerves eredetű, akkor az elpusztult szervezetek és azok ürülékei adják a trágyázó komponenseket. Mezőgazdaságból vagy magánkertészetből származó hulladék anyagokból készülnek. A tápanyagok nem tiszta formában vannak jelen, hanem többnyire széntartalmú vegyületekhez kötődnek.
Ezek szerves trágyák:
- Trágya, trágya vagy trágya
- Szennyvíziszap
- Zöldtrágya
- Kompost és szalma
A szerves trágya tápanyagtartalma
A szerves trágyák fontos tápanyagokban és életben gazdagok
A szerves trágyák a fő tápanyagokat, a nitrogént, foszfort és káliumot (röviden NPK), valamint számos más nyomelemet, fehérjét és vitamint tartalmaznak. A nitrogén különféle formákban található. A teljes nitrogéntartalom tartalmazza a szervesen kötött nitrogént, amelyet a talaj élőlényeinek le kell bontania, valamint az azonnal elérhető nitrogénvegyületeket, például az ammónium-nitrogént. Ezek a vegyületek már az első évben elérhetők a növények számára. A tápanyagtartalom az aljzattól függően változik.
| Nitrogéntartalom | hatékony nitrogéntartalom az első évben | Foszfortartalom | Káliumtartalom | |
|---|---|---|---|---|
| Kompost levelekből és zöldhulladékból | 6 kg/t | kevesebb, mint 1 kg/t | 2 kg/t | 4 kg/t |
| Lótrágya | 4 kg/t | 2 kg/t | 3 kg/t | 11 kg/t |
| Szarvforgács | 140 kg/t | 1 kg/t | 8 kg/t | 1 kg/t |
| Szerves hulladék | 9 kg/t | kevesebb, mint 1 kg/t | 5 kg/t | 8 kg/t |
| kéregtakarás | 3 kg/t | jelentéktelen | kevesebb, mint 1 kg/t | 1 kg /t |
Hogyan működik a szerves trágya?
Az anyag összetétele határozza meg, hogy milyen gyorsan hat a szerves trágya. A C/N arány a szén és a nitrogén aránya, és tájékozódik a hatás sebességéhez. Minél több a szerves kötésű nitrogén, annál lassabban működik a műtrágya. Ennek mineralizálódnia kell a talajban, amely először ammóniumvegyületeket, végül nitrátot bocsát ki.
A nitrátot a növények felvehetik. Ez fordítva azt jelenti, hogy minél több nitrát- és ammónium-nitrogént tartalmaz, annál gyorsabban hat a műtrágya. A trágya a különösen gyorsan ható szerves trágya egyik példája. Hasonló az oldott ásványi műtrágyához.
Ammónium-nitrogéntartalom:
- Trágya: körülbelül 50 százalék
- Istállótrágya: 10-20 százalék
- Kompost: körülbelül öt százalék
Háttér
Mineralizálás és humifikáció
Amikor a mikroorganizmusok szerves anyagokat hasznosítanak, különféle folyamatok mennek végbe. A talajban lévő szerves anyagok lebomlását humifikációnak nevezzük. A növényi és állati maradványokat nem bontják le, hanem a talaj élőlényei lebontják és átalakítják. Ezáltal humuszanyagok keletkeznek, amelyek a humusz alapját képezik. Ezeket a szerves fragmentumokat különféle mikroorganizmusok enzimei bontják le, végül pedig lebontják. Ezáltal ásványi végtermékek jönnek létre, amelyeket a növények felhasználhatnak. Ezt a folyamatot mineralizációnak nevezik.
Befolyásoló tényezők
A szerves trágya alkalmazása az időjárástól függ, mivel az aktív talaj élőlényeit erősen befolyásolja környezetük. A nedves környezet meleg hőmérséklettel és jó oxigénellátással elősegíti az anyag átalakulását. A hideg, nedves viszonyok és az oxigénhiány gátolja a talajfauna aktivitását.
Organikus NPK műtrágya
A szerves trágyák iparilag is feldolgozhatók, így természetes anyagokat és szintetikus tápanyagokat tartalmaznak. Kevésbé koncentráltak, mint az ásványi NPK-műtrágyák, és folyékony vagy granulátum formájában is alkalmazhatók. Rendszeres használat esetén a talaj javul, mert a szerves trágyák felhalmozzák a humuszréteget. Egyrészt tartalmaznak azonnal hatásos tápsókat, valamint olyan komponenseket, amelyek hosszabb időn keresztül szabadítanak fel tápanyagokat.
Ezt tartalmazzák a szerves kereskedelmi műtrágyák:
- állati eredetű: Állati csontvázrészekből, például húscsontokból és szarvból készült lisztek; Hajliszt pellet, tollliszt
- növényi eredetű: burgonyanövényekből származó víz és koncentrátumok, kukoricafeldolgozás maradványai, vinasz, malátacsíra
- egyéb szerves NPK műtrágyák: Bioszol, hüvelyes műtrágya, hidrolizátumok
Alkalmazás
A szerves trágyákat enyhén be kell keverni a talaj felső rétegébe, hogy teljes hatásukat kifejthessék. A mikroorganizmusok minden oldalról megtámadják a komponenseket és lebontják azokat, így a tápanyagok a növények számára elérhetővé válnak. Felületesen eloszlatva a nitrogéntartalom túlnyomórészt lebomlik. Az anyagot sem szabad túl mélyen bedolgozni, mert levegő hiányában rothadási folyamatok lépnek fel.
Organikus műtrágya gyephez
A szerves trágya a gyephez is jó választás
A szerves trágyákkal történő tápanyagellátás nem csak az ágyásban használható gyógynövényekhez használható. Ezenkívül létfontosságú anyagokkal látják el a pázsitot, hogy az virágozzon. A szilárd aljzat azonban nem alkalmas meglévő gyep trágyázására. Ebben az esetben folyékony alternatívákra van szükség, mert a komposztot már nem lehet bedolgozni a talajba. A folyékony formában forgalmazott szerves műtrágyák még mindig jobbak, mint az ásványi műtrágyák.
| organikus gyeptrágyák | ásványi gyepműtrágyák | |
|---|---|---|
| Humuszréteg | humusz képződésének elősegítése | A humusz bomlása túlzott használat esetén |
| földi tevékenység | Támogatjuk a talajban élő szervezeteket | a talajfauna diverzitásának csökkentése |
| Hatásidő | Hosszú távú hatások | gyors és közvetlen hatás |
| Alkalmazás | Kompost csak a gyep előtt; szerves folyékony műtrágya növényzett területeken | évente háromszor benőtt területeken |
| egyéb | gyakran nehézfémekkel vagy növényvédőszer-maradékokkal szennyezett | gyomirtó adalékanyagokkal dúsítva |
Szerves műtrágya vásárlás – mire kell figyelni?
A laboratóriumi vizsgálatok nehézfémeket, szennyező anyagokat és növényvédő szereket találtak a különböző árkategóriájú szerves trágyákban. Az Öko-Test magazin mintája (olvasható a 2017. júliusi számban) azt állítja, hogy még a legtöbb biotermék sem tökéletes. Ha szerves trágyát szeretne vásárolni, akkor pontosan tudnia kell, honnan származik.
Még a szerves trágyák sem tökéletesek. Szennyező anyagokat és nehézfémeket tartalmazhatnak.
Talajtrágya vagy növényi műtrágya?
A talajra alkalmas műtrágyák túlnyomórészt stabil szénvegyületeket tartalmaznak, amelyek hosszabb időn keresztül bomlanak le. Lassan és fenntarthatóan növelik a talaj termőképességét, mivel hosszú távú műtrágyaként működnek. Az ásványi műtrágyák talajtrágyaként teljesen szóba sem jöhetnek, mert rövid távú hatást fejtenek ki, a tápanyagok kimosódnak. Más a helyzet a növényi műtrágyák csoportjában. A szerves NPK műtrágyák közvetlenül elérhető tápanyagokat és hosszú távú hatásos anyagokat kínálnak. Az ásványi termékekkel ellentétben növelik a morzsa szerkezetét.
Tippek a döntéshozatalhoz:
- A granulátum és a pellet könnyebben eloszlatható, és nem képez port
- A komposztáló üzemekből származó szubsztrátumok olcsók és optimális tápanyag-összetételűek
- A hasonló igényű növényeket csoportosítsa, és ennek megfelelően válasszon megfelelő műtrágyát
Növény vagy állat?
A trágyának általában nagyon erős szaga van
A szerves trágyák hulladéktermékek, ezért a fenntarthatóság szempontjából optimális választás. Ha a lebomló szermaradványok növényi alapanyagokból származnak, gyakran jobb tápanyagkeveréket biztosítanak, mint az állati eredetű termékek. A növényi alapanyagok előállítása kis helyigényű és kevesebb vízigényű. Ha az állati maradványokból készült műtrágyákról van szó, gyakran nem egyértelmű, hogy az alapanyagok bio- vagy hagyományos állattenyésztésből származnak. Az őrölt állati maradványok esetében nagyobb a szagzavar, mint a tisztán növényi eredetű termékeknél.
Tipp
A kávézacc valódi nitrogénforrás, és mentes az állati eredetű termékektől is.
Szerves műtrágya – előnyei és hátrányai
A növényi vagy állati maradványokon alapuló természetes műtrágyák javítják a talaj szerkezetét és elősegítik a humuszképződést. A szerves trágyák tápanyagai lassabb hatásidejük miatt kevésbé gyorsan mosódnak ki, mint az ásványi alternatívákból. Hosszú időn keresztül látják el a növényeket tápanyagokkal anélkül, hogy túltrágyáznák a talajt. A növények a fő növekedési szakaszban kapnak elegendő tápanyagot, mert ebben az időben a talaj élőlényei aktívabbak, mint a hideg hónapokban.
bellaflora - Warum organische Dünger?
Hátrányok:
- A műtrágyaszükségletet nehéz előre kiszámítani
- akut tápanyaghiány korrekciójára nem alkalmas
- állati eredetű termékek gyakran csak egy vagy két fő tápanyagot tartalmaznak
Ökológiai szempontból
Sok talajban már eleve többlet nitrogén van, ami nagy terhet ró az érzékeny élőhelyekre. Ez az egyensúlyhiány azt jelenti, hogy bizonyos növényfajok visszaszorulnak, és csak azok dominálnak, amelyeknek túlnyomórészt nitrogénre van szükségük a növekedéshez. A saját kertjéből származó szerves anyagokkal történő trágyázás nem vezet be új nitrogént az ökoszisztémába. Kiegyensúlyozott ciklus jön létre, amelyben a tápanyagok újrahasznosulnak.
Készítse el saját szerves trágyáját
A trágya remek műtrágya
A komposzt a természetes műtrágyák között sokoldalúnak számít. A szubsztrátum kalciummal, foszforral, magnéziummal és káliummal látja el a növényeket. A gyenge pazarló növények jól fejlődnek, ha időnként kapnak egy kis komposztot. De még a nehéz etetők is jobban fejlődnek a rendszeres komposzt hozzáadásával.
Tipp
A nagy és puha levelű gyógynövények lassan felszabaduló műtrágyát élveznek. A juhgyapjúból készült pellet ideális cserepes növények számára.
Trágya
Gyűjtse össze a vadon termő gyógynövényeket, például a csalánt, a paradicsomot, a cickafarkfűt és a rétisast, és vágja durvára a növényi részeket. Helyezze az anyagot egy vödörbe, és töltse fel vízzel, amíg a növény minden részét el nem fedi. Fedje le a tartályt egy ruhával, és keverje meg a keveréket két-három naponta.
A trágya körülbelül két hét múlva készen áll. Keverés közben ne jelenjenek meg több buborék, mivel a gázbuborékok a mikroorganizmusok folyamatos tevékenységét jelzik. A fermentációs folyamat során a növényi részekből különböző tápanyagok szabadulnak fel. A növényi trágya szilícium-dioxidban és nyomelemekben gazdag.
- A kőpor vagy az algamész elnyomja a kellemetlen szagokat
- A növényi trágya alkalmas nehéz etetőkhöz, például paradicsomhoz és burgonyához
- Öt-tízszeres esővízzel hígított alkalmazás
Zöldtrágya
Ha az ágyások parlagon hevernek, és a következő szezonig nem használják újra, termékenységet elősegítő köztes termésre használhatja őket. Ügyeljen a kapcsolatokra, mert az azonos családból származó fajok nem nőhetnek egymás mögött egy ágyon. Röviddel a magvak kialakulása előtt az ágyásokat lekaszálják, és a növényi anyagot a felszínen hagyják. A zöldtrágya fellazítja a talajt. Ugyanakkor elnyomja a gyomokat, és védi a talajt az eróziótól és a kimosódástól.
Megfelelő magok
A mustár ideális zöldtrágyához
Sárga mustárt vessen el olyan területeken, amelyeket később nem ültetnek be káposztával vagy keresztes virágú zöldségekkel. A gyorsan növekvő sárga mustár ideális a burgonya előfutáraként. A kék virágú facélia nem rokon közeli egyetlen zöldségfajtával sem, ezért univerzálisan vethető. A hüvelyesek, mint a lóhere, csillagfürt, bükköny vagy az őszi borsó ideális nitrogénforrások.
Gyakran Ismételt Kérdések
Melyik műtrágya melyik növényhez alkalmas?
A nitrogén alapú műtrágya a tipikus zöldtrágya. Minden olyan növény számára alkalmas, amelynek egészséges lombozatra van szüksége. A szarvforgács és a kávézacc ideális nitrogénbeszállító a pázsitokhoz, káposztához, salátához vagy szobanövényekhez, míg a foszfor alapú műtrágya ideális a virágos növényekhez, mert ez a tápanyag elősegíti a virágok és gyümölcsök fejlődését. A virághagymákat, ibolyákat és gyümölcsfákat csirkékből és baromfiból származó trágyával biztosítsa.
Miért jobbak a szerves trágyák a növények számára?
A burgonya, a cukkini és a káposzta azon nagyfogyasztók közé tartozik, amelyek a teljes növekedési szakaszban sok tápanyagot igényelnek. A vegyszerek azonnal hatnak, ezért a növényeket gyakran túltrágyázzák. A felesleges tápanyagokat az eső gyorsan elmossa, tápanyaghiányt okozva. A szerves trágyák hosszú ideig egyenletesen táplálják a növényeket.
Mik a jelei az ásványi műtrágyák helytelen kijuttatásának?
Ásványi műtrágyák használatakor gyakran megfigyelhető a helytelen használat hatása. A tápanyagok vízben oldódó sók formájában vannak. A só eltávolítja a vizet a növényi sejtekből, ezért a növények a megtermékenyítés után gyakran lógva hagyják a leveleiket. Az aljzat sótartalmának csökkentése érdekében intenzív öntözésre van szükség.
Használhatók helytelenül a szerves trágyák?
A természetes műtrágyákat is óvatosan kell kijuttatni, mivel a nem megfelelő tápanyag-adagolás gyorsan hiánytünetekhez vagy kiegyensúlyozatlan növények növekedéséhez vezet. Ha a foszfáttartalom túl magas, más tápanyagok már nem tudnak felszívódni. A nitrogén túlkínálata erőteljes levélfejlődést okoz, ami meggátolja a virágképződést.
Fontos a talaj pH-értéke a szerves trágyákhoz?
Az alacsony tápanyagtartalmú homoktalajok több tápanyagot igényelnek, mint a humuszban gazdag altalajok. De még a fokozott műtrágyázás után is stagnálhat a növény növekedése. Ha ez a helyzet, ellenőrizni kell a talaj pH-értékét. Sok tápanyagot a növények már nem tudnak felvenni, ha a pH túl magas. Ebben az esetben a talajokat a műtrágyázás előtt savas szubsztráttal kell kezelni. Ha a pH-érték savas, akkor a növények alig tudják felvenni a nitrogént. A mész hozzáadása javítja a talaj állapotát.
