A neofiták gyakran veszélyesek és ellenségesek. De csak nagyon kevés fajnak van negatív következménye az ökoszisztémánkra. Ezek a fajok nemcsak a természetet, hanem a kultúrtájakat is formálják. A potenciális veszély leküzdésének alternatív módjai ezért nem teljesen újak.
Mik azok a neofiták és veszélyesek?
A neofiták olyan növények, amelyek nem részei egy élőhely természetes növényzetének, és az emberek világszerte elterjesztették. Csak néhány invazívnak tekintett neofita faj van negatív hatással az őshonos ökoszisztémákra. A legtöbb neofita békésen élhet őshonos növények mellett, és gyakran gazdagítja kultúrtájainkat.
Mik azok a neofiták?
A neofiták a neobiota egyik alkategóriája. Ez a kifejezés a görög néos „új” és bíos „élet” kifejezésekből származik. A szigorú meghatározás szerint a neobiota magában foglalja az összes olyan fajt, amelyet az ember elterjesztett a világon. Ezek a lények idegen területekre terjedtek el, ahol korábban nem számítottak bennszülöttnek. Kevés természettudós van azon a véleményen, hogy más, emberi beavatkozás nélkül idegen területekre terjedő fajok is a neobiota alá tartoznak.
A Neobiota kifejezés a következőket tartalmazza:
- Neofiták: neobiotikus növények
- Neozoa: neobiotikus állatok
- Neomycetes: neobiotikus gombák
Bepillantás a történelembe
Az úgynevezett új növények nem ismeretlen jelenségek. Természetes folyamat, hogy folyamatosan új fajok vándorolnak be Közép-Európába. Közép-Európa egész növényzetét a jégkorszak óta vándorolt fajok jellemzik. Németország és Európa ökoszisztémái magas szintű rezisztenciát fejlesztettek ki az újonnan bevándorolt fajokkal szemben.
Számos olyan niche élőhely létezik, ahol az idegen fajok megtalálják a helyüket, és az őshonos növények mellett boldogulnak. Ezt a fejlődést elősegíti a klímaváltozás, mert a globális felmelegedés miatt a hőkedvelő növények és állatok egyre inkább terjednek az északi régiókra.
Neofiták Németországban 1492 előtt és után
A neolitikumban az emberek gabonaimportjuk során számos vadon termő gyógynövényt vittek el. Ma sok ilyen gyógynövény szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján. Ezeket a növényeket, amelyek a neolitikus ember vagy a római kereskedelem révén kerültek Európába, archeofitáknak nevezik. Csak amióta Kolumbusz 1492-ben felfedezte Amerikát, nőtt meg az áruk és az emberek globális mozgása, így a növények mozgása. Az idei év után betelepített összes növényt neofitáknak nevezzük.
Jelenlegi helyzet
A Németországban meghonosodott újoncok majdnem felét szándékosan telepítették be. Ennek a mennyiségnek 30 százaléka dísznövény, a fennmaradó 20 százalék mezőgazdasági és erdészeti növény, például kukorica, burgonya és paradicsom. Az új növények másik felét nem szándékosan vitték be, például a magvak nem kívánt kiegészítéseként.
Amikor van értelme az idegen fajok elleni küzdelemnek:
- A veszélyeztetett fajok fennmaradó előfordulásai kiszorulnak
- ha fennáll az idegen és őshonos fajok közötti hibrid kialakulásának veszélye
- a kultúrtáj fajainak történelmi hitelessége veszélyben van
Invazív neofiták Németországban
A japán csomósfű Németországban betelepített növény
Nem minden élőlény, amely nem tartozik az őshonos természethez, nem kívánatos vagy veszélyes. Kevés az idegen klímában önállóan megtelepedni és elterjedni képes jövevény. Az úgynevezett tíz szabály kimondja, hogy az összes betelepített fajnak csak tíz százaléka maradhat életben az új élőhelyen. A fennmaradó 90 százalék rövid időn belül eltűnik. Az új fajok további tíz százaléka megtelepedhet, és ezek tíz százaléka negatív hatásokhoz vezet. Ezeket a növényeket invazív neofitáknak nevezik.
Körülbelül 0,2 százalékos az invazív növények aránya – az összes neofitahoz képest – elenyésző.
Definíció
Míg a neobiotikus fajok közé csak az idegen területekre behurcolt szervezetek tartoznak, az „invazív” attribútum azokra az állatokra, növényekre és gombákra utal, amelyek szilárdan meghonosodtak új élőhelyükön. Veszélyt jelentenek a helyi növény- és állatvilágra, mert erősen befolyásolják a fajösszetételt, és kiszoríthatják az állatokat vagy növényeket.
Excursus
Milyen anyagi károkat okoznak a neofiták és a neozoák?
A szürke mókus, a mosómedve és az óriás disznófű Németországban idegen fajnak számít, amely mára sikeresen meghonosodott. A nem őshonos fajok ilyen terjedése az új szülőföld rovására mehet, ha kiszorítja a gyenge versenyhelyzetű fajokat és elveszíti élőhelyeit. Az invazív fajok komoly veszélyt jelenthetnek az őshonos biológiai sokféleségre, és gazdasági károkat okozhatnak. Az EU Bizottság 2018-as becslése szerint ezek a lények állítólag tizenkét milliárd eurós kárt okoztak Európa-szerte.
Miért olyan versenyképesek az invazív neofiták?
Ezeknek a növényeknek az igényei különösen jól illeszkednek az új élőhely adottságaihoz. Ott egy korábban be nem töltött hiányt lehet pótolni. Sok újoncnak nincs ragadozója idegen területen, ami azt jelenti, hogy semmi sem akadályozza elterjedését. Németországban a neofiták egyre gyakrabban nőnek bolygatott és tápanyagban gazdag helyeken, például utak mentén és mezőgazdasági területeken. Ezzel szemben az erdőket vagy a lápokat ritkán népesítik be jövevények. Ez arra utal, hogy ezek a növények alkalmazkodtak a tápanyagban gazdag helyekhez, és toleránsak a zavarokkal szemben.
A terjedést támogató jellemzők:
- A növények nagy mennyiségű magot termelnek
- nagyon magas a vegetatív terjedési képességük
- nagy alkalmazkodóképesség az új környezeti feltételekhez
Neofiták: példák idegen növényekre
A gyönyörű balzsam mestere a magvetésnek
A németországi újoncok listáján körülbelül 400 növény található. Ez a neofita lista bevezetett növényfajokat, néhány alfajt és fajtát, valamint keresztezéssel és vegetatív szaporítással keletkezett új fajokat tartalmaz. 2019-ben az EU közzétette az uniós listát, amely 66 invazív állat- és növényfajt sorol fel. Ezek közül a lények közül néhány faj biológiája miatt komoly veszélyt jelent a biológiai sokféleségre.
| tudományos | Eredet | Probléma | |
|---|---|---|---|
| Herkules növény | Heracleum mantegazzianum | Kaukázus | akár 10 000 magot termel |
| Japán csomósfű | Fallopia japonica | Kelet-Ázsia | robbanékony, kiterjedt gyökérhajtásokra terjedve |
| mirigybalzsam | Impatiens glandulifera | Himalája | hét méterig kilő magokat |
| Kanadai Aranyvessző | Solidago canadensis | Észak-Amerika | áthatolhatatlan bozótokat képez |
Csillagfürt (Lupinus polyphyllus)
Az eredetileg Amerikából származó fajt hosszú karógyökér jellemzi. Egy növény legfeljebb 60 virágot fejleszt. Ezek körülbelül 2000 magot fejlesztenek, amelyeket hat méteres távolságra el lehet dobni. Ezeken a gyökereken gócbaktériumok találhatók, amelyek megkötik a légköri nitrogént, és elérhetővé teszik a növények számára. Elterjedésük következtében a talajok termékenyebbé válnak, ami nem mindenhol kívánatos. A csillagfürt szegényes talajokon is elterjed, és kiszorítja az ilyen helyektől függő fajokat.
Fenyegetett fajok:
- Arnika és macskamancs
- Sörtefű és gömbvirág
- Orchidea és törökliliom
Megfű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
A parlagfű szálka az allergiások szemében
Bajorországban a parlagfű egyre elterjedtebb. A faj észrevétlenül terjedhetett a madáreledel révén, és főként kertekben, madáretetők alatt nő. Ruderális növényként az Észak-Amerikából származó faj a bolygatott helyeken és útszéleken kolonizál. Vasúti töltéseken, törmelékkupacokon és építkezéseken terem. Mivel a pollen súlyos allergiát okozhat, a bajor környezetvédelmi minisztérium akcióprogramot dolgozott ki a fajok leküzdésére.
Robinia (Robinia pseudacacia)
A fa Észak-Amerikából származik, és Silberregen néven ültetik utakon. Ennek a fajnak a különleges tulajdonságai a törmeléklerakókon mutatkoznak meg: ellenáll az útsónak és tolerálja a károsanyag-kibocsátást. Jelenleg a robinia rendelkezik a legnagyobb elmozdulási lehetőséggel. Képes megkötni a légköri nitrogént és felhalmozni a talajban. Mivel a fás szárú növény rossz helyen terjed, ezért az ilyen területek túltrágyázását okozza. A védett és speciális fajok kiszorulnak ezekről az élőhelyekről.
Ezt okozzák a robiniák:
- fajokban gazdag félszáraz pázsit árnyékolt
- ritka orchideák elvesztek
- Az orchideákra specializálódott rovarok nem találnak táplálékforrást
- a nedves töltéseket a hegyláb lazítja és puhítja
- A talajban felhalmozódott nitrogén bemosódik a víztestekbe
Kell tennie valamit az egyénnek?
Bármilyen szépek is egyes újoncok, hajlamosak kiszorítani az őshonos fajokat
Elsősorban természetvédelmi dolga a védekezési intézkedések meghozatala. Még mindig nagy hiányosságok vannak az invazivitás értékelésében. Az ilyen fajok elterjedésén belül számos kapcsolat nem ismert. Az egyén jóakarata gyorsan negatív következményekhez vezethet. A keverékek és a figyelmetlenség az őshonos és a veszélyeztetett fajokat is károsíthatja. Minden tisztítási művelet egy újabb beavatkozást jelent, amely megzavarhatja a költő madarakat, vagy átjárót teremthet új fajok számára.
Tipp
Győződjön meg róla, hogy gondosan válassza ki a növényeket a kertben, és lehetőleg ne ültessen olyan növényeket, amelyek hajlamosak terjedni.
A terjedés megelőzése
Ha a populációk már olyan mértékben bővültek, hogy a teljes kiirtás irreálisnak tűnik, akkor a további terjedést vissza kell tartani. Ügyeljen arra, hogy a csillagfürt és az aranyvessző ne szaporodjon magról. Vágja le a virágzatot időben, mielőtt a magok kialakulnak. Az új hajtások folyamatos eltávolítása segít megelőzni a vegetatív terjedést.
Neofiták használata a konyhában
Sok újonc, például a burgonya, a csicsóka és a paradicsom mára a konyha szerves részévé vált. Az 1492 után honosított növények között is vannak ehető gyógynövények. Ha a faj nem fenyegeti az élőhelyet, az átfogó védekezésnek nincs értelme. Inkább begyűjtheti ezeknek a növényeknek a magjait, leveleit vagy hajtásait, és célzott gyűjtési kampányokkal kordában tarthatja terjedésüket.
Neophyten Seminar
Tipp
Nézze meg figyelmesen az őshonos és idegen fajokról készült képeket, mielőtt gyűjtögetni kezd. Sok faj nagyon hasonlónak tűnik.
Japán csomósfű
A növényt Kínában és Japánban gyógynövényként tartják számon, és gyógyító teák készítésére használják. Fiatal hajtásaik íze hasonló a rebarbara levélszárához. Ízletes mártogatósra és csípős lekvárra dolgozható fel. Ha nagyon fiatalok, a hajtások nyersen fogyaszthatók.
Lupin
A csillagfürt magja viszonylag ismeretlen összetevője az ételeknek. Tápanyagtartalmuk hasonló a rokon hüvelyesekéhez, mint a borsó és a szójabab. A magvak fogyasztása előtt a keserű anyagokat el kell távolítani. A hagyományos eljárásoknál ez úgy történik, hogy 14 napig sós vízben tárolják. Ezután a magokat többször megfőzzük friss vízben. A csillagfürt magja elkészíthető borsófőzelékként vagy salátákba is felhasználható.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mik azok az idegen fajok, neofiták és neozoák?
Németországban és a szomszédos német nyelvű országokban a növényeket neofitaként, az állatokat pedig neozoánként szokták emlegetni. Az angol szóhasználatban szokatlan a növényekre, állatokra és gombákra való felosztás. A nem őshonos fajokat összefoglalóan „idegen fajoknak” nevezik. Ha a fajok kiszorító jellegűek, akkor „invazív fajnak” számítanak.
Mennyire veszélyesek a neofiták?
Vannak olyan fajok, amelyek egészségügyi kockázatot jelentenek az emberre. Azonban nem mindenki reagál egyformán. Az érzékeny embereknek és allergiásoknak óvatosnak kell lenniük. Az óriás disznófű olyan anyagot termel, amely érintésre tönkreteszi a bőr természetes fényvédelmét. Normál napfényben súlyos égési sérülések és hólyagosodás léphet fel.
A parlagfű novemberig milliárdnyi apró virágport termel, amelyek behatolnak a légutakba és allergiát váltanak ki. A keskenylevelű parlagfű szeret legelőkön, szántóföldeken megtelepedni. Ha mérgező növényi részeik bekerülnek a gabonatermésbe, az egészségre is kihat a kenyérfogyasztás során.
Hasznosak lehetnek a neofiták?
A neofiták annál fontosabb szerepet játszanak, minél távolabbi hely jelenik meg a természettől. Helyi követelményeik miatt egyes növények alkalmasabbak lehetnek őshonos növényeknek, ha súlyosan leromlott területek kolonizálásáról van szó. A neofita ma már számos állat számára fontos tápláléknövénynek számít:
- Réz sziklakörte táplálékot ad a madaraknak
- későn virágzó óriásdisznófű ad táplálékot a méheknek, amikor már alig virágzik más növény
- A mirigybalzsam az egyik leglátogatottabb virágos növény a poszméhek között augusztusban
- A vadgesztenyelevél-bányász fontos táplálékforrás a cicik számára a fiatalok nevelése során
Miért terjednek annyira a neofiták?
A növények egy folyamatosan változó világban élnek, amelyben az életkörülmények is folyamatosan ingadoznak. Ez a rosszul alkalmazkodott fajok kiszorulásához vezet, és a jobban alkalmazkodó lények új rést találnak. Az ilyen folyamatok emberi beavatkozástól függetlenül is zajlanak. De sok faj nem fér hozzá ezekhez az élőhelyekhez emberi szállítás nélkül.
Kell küzdeni a neofiták ellen?
Kritikus pillantást kell vetni arra, hogy egy fajt valóban újra fel kell-e irtani. Egy ilyen intézkedés további emberi beavatkozást jelent, amely viszont átjárót jelenthet új nemkívánatos fajok számára. Csak az emberek miatt jönnek létre olyan helyek, ahol a rendkívül specializálódott és veszélyeztetett őshonos fajok nem találnak életalapot. Ha véletlenül egy nem őshonos faj érkezik erre a helyre, akkor kihasználhatja növekedési előnyét. Úgy tűnik, hogy az alternatív intézkedések, mint például az ellenőrzés vagy a használat értelmesebbek a modern természetvédelmi koncepciókban.
