A fák metszésekor természetesen nem elég egyszerűen megragadni az ollót és elkezdeni vágni. De nem csak a hogyan, hanem a mikor is lényeges – a rossz időpontban történő metszés nem kívánt reakcióhoz, vagy akár a betegség magas kockázatához vezet.
Mikor a legjobb idő a fa metszésére?
A fákat ideális esetben a március és szeptember közötti tenyészidőszakban érdemes kivágni, mivel ebben a fázisban gyorsabban begyógyulnak a sebek, és kisebb a fertőzésveszély. A téli metszés elősegítheti a növekedést, míg a nyári metszés lassítja a növekedést.
Régebben a fákat általában késő ősszel vagy kora tavasszal vágták ki – a téli nyugalom idején. Ma azonban a faápolási szakemberek azt javasolják, hogy a március és szeptember közötti tenyészidőszakban végezzenek metszést.
Miért?A nyári vágás kíméletesebb, a sebgyógyulás azonnal megkezdődik, és nem áll fenn a fagykárosodás veszélye a seb helyén. Mindazonáltal a téli nyugalmi időszakban végzett metszésnek van néhánynéhány előnye a tenyészidőszakban végzett metszéssel szemben.
Téli metszés: fametszés késő ősszel/télen/tavasszal
Ősidők óta a lombhullató fákat és más nyári zöld fákat kora tavasszal vagy késő télen vágják ki. A megfelelő időben januárban vagy februárban történő vágásnak - jóval a bimbózás előtt - vannak előnyei is:
- Nincsenek levelek, így kevesebb tápanyag távozik, ami azt jelenti, hogy a fa kevésbé legyengül.
- A lombozat hiánya miatt könnyebben átlátja, hol kell vágni
- A téli metszés fokozza a tavaszi hajtatást, mivel az összes levél tartalékanyaga már el van raktározva, és metszés után több energia raktározódik a gyökerekben kevesebb rügyért.
- Hátrány: A vágás utáni 0°C alatti hőmérsékleten a dér behatolhat a már nyitott területre, és megsérülhet az ág vagy a fa.
A téli metszés egy dolgot hoz mindenekelőtt – a fa növekedését. Ha a még erőteljesen növő fiatal gyümölcsfáimat kivágom, azt természetesen késő ősszel vagy legkésőbb februárban meg kell tenni. Ha kivágom a 15 éves juharfámat, ami már túl nagyra nő, akkor ezt mindenképpen nyáron kell megtennem, hogy levegyem és ne serkentsem a további növekedést.
Nyári metszés: fametszés nyáron/ősszel
A faápolásban manapság a tenyészidőszak alatti metszésre jellemző. A szövetek már aktívak, és azonnal megkezdődik a sebek „gyógyulása” (lezárása, befedése). Ráadásul a kivágott fák kevésbé reagálnak az új hajtásokra, sokkal ritkábban fordulnak elő „vízi hajtások”, amelyek a koronafejlődés szempontjából értéktelenek. A nyári vágás előnyei:
- A fa még a növekedés közepén van, ezért gyorsabban be tudja zárni a sebeket.
- Sok gombás kórokozó különösen aktív tél végén/tavasszal, ezért a fertőzés akkor valószínűbb.
- Jobb rálátása van arra, hogy mely ágak vonnak el túl sok fényt, és ezért kell eltávolítani.
- A korai ritkítás sok fényt és levegőt biztosít a fának a téli szünet előtt.
- Nincs olyan fagy, amely tovább gyengítené a frissen kivágott fát.
- A növekedés nem stimulálódik, mert a levéltömeget eltávolítják – a vágásra adott reakciók (vízhajtások, nem kívánt erős és sok hajtás) kevésbé erősek és kaotikusak.
- A növekedés lassul a legjobban, ha azonnal vágsz, amint kihajt – de ez gyengíti is a fát a legjobban.
A nyári vágás márciustól szeptember végéig tart. Ebben az időszakban elvileg mindig lehet vágni, de vannak kedvezőtlen helyzetek:
- Nyár: Júliusban, amikor különösen meleg van, nem tanácsos túl erősen vágni. A korona általában árnyékban lévő részei (kéreg) hirtelen ki vannak téve a nyár közepén közvetlen napfénynek. Előfordulhat „napégés”, a kambium károsodása és a kéreg megrepedése. Ez különösen igaz a sötét kéregű (pl. cseresznye) vagy nagyon vékony kérgű fafajokra (pl. közönséges bükk).
- Erős szél: Ha a fák erős szélnek és időjárási hatásoknak vannak kitéve, és a korona egyes részei hirtelen ki vannak téve ennek a szélnek és időjárásnak, például az egyes hosszú ágak eltávolításával, előfordulhat, hogy azok könnyebben eltörnek. a kiadáshoz.
- Öreg, gyengén bimbózó fafaj: Itt a bimbózást szeretné elősegíteni, ezért a téli metszés is elfogadható.
Alapvetően érvényes
A fa metszése egész évben lehetséges, de tudnod kell, mit szeretnél elérni. Ha télen kivág egy fát, amelyet nem szeretne nagyobbra nőni, nyáron egyszerűen újra vághatja. Ha nagyobb korrekciót szeretne végezni a gyümölcsfákon, ezt mindenképpen nyáron tegye meg, még akkor is, ha a fa még növekszik. Itt a vágás is fel van osztva nyárira és télire.
Háttér: Hogyan reagál a fa a vágásra?
A fák nem gyógyítják be a sebeiket – lezárják őket. Vágáskor a fa ugyanúgy reagál, mint az ág törése, a törésnél vagy a határfelületen a benne lévő szövet úgy záródik le, hogy sem levegő, sem kórokozók nem tudnak mélyebben behatolni a fába. A faszövet, amelyet a szigetelés elválaszt az egészséges szövettől, elhal. Ezenkívül a sebet kívülről egy túlfolyó ismét lezárja. A faszövet, amelyet a szigetelés elválaszt az egészséges szövettől, elhal. A megfelelő bemetszés most meghatározza, hogy ez a folyamat gyorsan és tisztán lezajlik-e. Ráadásul a fák alatt vannak rossz és jó „blokkolók”. Ha a fát nem sikerül sikeresen lezárni és túlcsordulni, akkor a lassú pusztulás belülről indul meg, mivel a lebomló mikroorganizmusok szétterjedhetnek a fában, és egyre mélyebbre hatolhatnak be.
A témában végzett kutatások kimutatták, hogy a fák ezt a folyamatot a március és szeptember közötti tenyészidőszakban tudják a leghatékonyabban végrehajtani. Ha téli nyugalmi időszakban vág, nagyobb területek jelennek meg az elh alt faszövetek. Ha túl nagy átmérőjű ágakat vágunk le (>10 cm vagy>5 cm rossz „blokkolókkal”), a fa nem tud biztonságos gátat képezni az egészséges és az elh alt faszövet között.
