Az orgona, amely eredetileg Délkelet-Európából származik, számos kertben megtalálható, és különösen virágzási időszakában igazi ünnep a szemnek. A cserjét vagy kis fát robusztusnak és igénytelennek tartják, és nagyon megöregedhet. A közkedvelt fa kellően nagy edényben is termeszthető, különösen, ha olyan kis fajokról van szó, mint a Syringa meyeri (törpe orgona) vagy a Syringa microphylla (kislevelű őszi lila).
Hogy néz ki egy lila profil?
Az orgona (Syringa) az olajfafélék családjába tartozó díszcserje, cserjeként vagy kis faként nő. Ismert faja a közönséges orgona (Syringa vulgaris) és a törpeorgona (Syringa meyeri). Az orgona a napos helyeket kedveli, május és június között virágzik, és akár 30 cm hosszú virágtüskéket hoz létre rózsaszín, lila és fehér árnyalatokban.
Lila egy pillantással
- Botanikai név: Syringa
- Nemzetség: Lila
- Család: Oleaceae
- Fajok: kb. 30 faj, beleértve Syringa vulgaris (közönséges lila), királylila vagy kínai lila (Syringa × chinensis), kanadai orgona vagy prestoni orgona (Syringa × prestoniae), törpelila (Syringa meyeri)
- Származása és elterjedése: Ázsia és Európa
- Növekedési forma: cserjeszerű vagy fa
- Növekedési magasság: fajtól függően 200 és 500 cm között
- Helyszín: napfénytől világos részleges árnyékolásig
- Talaj: közepesen száraz, meszes, jó vízelvezetésű
- Virágok: legfeljebb 30 centiméter hosszú virágszálakba rendezve
- Virágszínek: rózsaszín és lila különböző árnyalatai, fehér
- Virágzási idő: általában május és június között, fajtától függően
- Levelek: egyszerű, ritkán szárnyas
- Használat: Díszcserje vagy fa kertekben, parkokban, magányosan, csoportosan, sövényként vagy (főleg kis fajták) cserépben
- Toxikus: enyhén mérgező
- Télállóság: igen
- Az összetéveszthetőség veszélye: Buddleia (Buddleja) a hasonló virág miatt, fekete bodza (Sambucus nigra) a „lila” elnevezés miatt (amit Észak-Németországban a bodzára is használnak)
Jellemzés, fajok és fajták
Kertekben és parkokban általában megtalálható a közönséges orgona (Syringa vulgaris), amelyet Közép-Európában a 16. század óta termesztenek, és nagyon sokféle fajtát kínál. Számos más faj is létezik azonban, amelyek ugyanilyen szépen virágoznak - és gyakran szintén jellegzetes illatot árasztanak magukból. Az orgonát általában cserjeként vagy kis faként termesztik, fajtól és fajtától függően 150-600 centiméter magasra is megnőhet. A jellegzetes, édes illat ellenére az orgonát ritkán támadják meg a rovarok: enyhén mérgező összetevői miatt nagyon keserű ízű, ami különösen érvényes virágaira és nektárjára.
Nincs kapcsolat a buddleiával vagy a pillangólilával
Ha valami jót akarsz tenni a lepkék, poszméhek és méhek számára, akkor érdemes inkább buddleiát vagy pillangós orgonát (Buddleja) nevelni, a közönséges orgona helyett, amely különösen a lepkék kedvelt legelője. Annak ellenére, hogy azonos névvel és hasonló virágokkal rendelkeznek, a fajok nem rokonok egymással.
Tipp
Számos weboldalon és egyes szakácskönyvekben is találhatunk recepteket orgonabogyókhoz vagy virágokhoz, például orgonabogyó lé vagy orgonavirág tea, amelyek állítólag mindkettő lázcsillapító hatású. Ezek azonban nem a Syringa orgona bogyói vagy virágai, hanem inkább a fekete bodzáé (Sambucus nigra), amelyet gyakran „lila” néven emlegetnek, főleg Észak-Németországban – ami persze zavart okoz.
