Sajnos valószínűleg minden szabadidős kertészrel előfordult már, hogy a frissen cserepes növények virágföldjén és a virágföldön már néhány nap elteltével penészgombát fedeznek fel. Egy fapálcával megbízhatóan ellenőrizheti, hogy a fehér felhők valóban a gombaspórák nemzetségébe tartoznak-e, vagy csak az öntözővízből oldott ásványi anyagok. Ha a lerakódások szilárdak és finomszemcsések, akkor egyszerűen el kell távolítani a meszet.
Miért penészes a virágföldem, és mit tehetek ellene?
Ha a virágföld penészes, annak oka lehet a túl sok nedvesség vagy a rossz minőségű talaj. A fertőzött növényeket ki kell vinni a szabadba, meg kell tisztítani a penésztől és új, jó minőségű talajba kell átültetni a további károsodások elkerülése érdekében.
A puha, világos színű szőrszálak biztos jelei lennének annak, hogy penészesedés kezd kialakulni, ami nagyon rövid idő elteltével az egész potgolyót érinti. A penészspórák azonban nem teljesen ártalmatlanok az emberi egészségre. Itt semmilyen kozmetikai kezelés nem segít, a növényeknek most a lehető leggyorsabban ki kell menniük a szabadba.
Elsősegély a penészgombás spórás növények számára
Először is óvatosan vigye ki a fertőzött cserepeket, ürítse ki teljesen, és távolítsa el a maradék talajt a gyökerekről (vinilkesztyűvel!). Ha a fertőzés súlyos, a gyökérgolyókat langyos vízzel leöblíthetjük, mielőtt a szobanövényeinket új, jó minőségű virágföldbe és alaposan megtisztított cserepekbe ültetnénk vissza. Elvileg csak két oka lehet a rothadás kezdetének az ültetőgépekben:
- Túl jól gondoltad az öntözést, hogy a tartósan párás környezetben penészesedjen, vagy:
- Gyenge minőségű talaj volt, túl sok fekete tőzeggel vagy komposzttal, ami általában valószínűbb, mint egy zsák virágföld, amelyet esetleg túl sokáig tároltak, és amely szintén hajlamos a rothadásra.
Olcsó (általában még olcsóbb összetételű) talaj esetén a rossz szellőzés miatt is elveszíti biológiai egyensúlyát, és hajlamos a penészedésre, amint a légmentesen záródó fóliacsomagolását kinyitják. Tehát a márkás talaj vásárlása valószínűleg megakadályozta volna a most zajló rothadást?
Jó talaj, rossz talaj?
Ez volt a címe egy igen reprezentatív virágföld-összehasonlításnak, amelyet 2014-ben publikált a Stiftung Warentest, amely aztán rögtön arra a következtetésre jutott, hogy óriásiak a minőségi különbségek az egyes fajták között. A tőzeges és tőzeg nélküli talajokat egyaránt értékelték az ismert barkács- és kertészeti központok (pl. Kölle, Dehner, Toom és Obi) saját márkáiból, valamint márkás árukból (Compo, Floragard és Neundorff). A 19 termékből (20 kg-onkénti ár alig 1,50 és 10,00 euró között van) egy fajta ért el „Nagyon jó”, öt „Kielégítő”, kettő „Megfelelő”, egy fajta (valamivel 6 00 euró alatt) még szegény, a többi „jó”.
Tizenkét hónappal később: könnyű kontra nehéz Föld
A magas tőzeg- és kókuszdió-arányú virágföld kevesebb vontatást jelent, és kezdetben jól hangzik a megújuló nyersanyagok magas aránya miatt (70-100 százalék között). Ennek ellenére egy évvel később az Ökotest tesztelői ezúttal arról számoltak be, hogy a könnyű virágföldek sem voltak meggyőzőek. Az összehasonlítás röviden:
- 9 különböző talajt vizsgáltak, beleértve a Toom, Obi, Gartenkrone, Floragard és Compo kínálatából;
- 20 liter ár 2,65 és 8,54 euró között;
- Teszt eredménye: 3-szor „kielégítő”, 4-szer „elégséges”, 2-szer „gyenge”
Alternatívák a virágföldre?
Bizonyára már sejtette, hogy a saját komposztja ideális eszköz a talajjavításra, de mindenféle növény természetes termesztésére is. Az Ökotest és a BUND még azt is nyomatékosan javasolja, hogy általában kerülje a tőzeg felhasználását virágföld. Az erre vonatkozó érvek tulajdonképpen érthetőek, és nem csak azért, mert a tőzegmentes kertészkedés védi klímánkat. Ahhoz, hogy mindent jobban megérts, ingyenesen letölthet egy nagyon informatív szórólapot a BUND portálról.
