Közép-Európában egyetlen tiszafafaj él, az európai tiszafa (Taxus baccata), amelynek vadon élő populációi közül csak nagyon kevés létezik. A tiszafa erdő annyira megritkult, hogy a fafajt a kihalás veszélye fenyegeti.
Mit jelent a tiszafa?
A tiszafa jelentése a germán „Iwa” szóból származik, ami „piros, vöröses” szót jelent, és utalhat a tiszafa jellegzetes piros bogyóira és vöröses fára. Sok kultúrában szent faként, valamint a halál és az újjászületés szimbólumaként tisztelték.
Mit jelent a „tiszafa” szó?
A tiszafa fafajként ismert évezredek óta, germán és kelta őseink is tisztelték. A „tiszafa” kifejezés valószínűleg egy i.sz. 9. századi germán szóra nyúlik vissza. Az „Iwa” valami olyasmit jelent, mint „vörös, vöröses”, ami egyaránt jelentheti a jellegzetes piros bogyókat és a vöröses fát. Más nyelveken a tiszafának más neve is van:
- litván: ieva, homoktövis
- görög: oie, berkenyefa
Utóbbi azt jelzi, hogy a vörös tiszafa bogyók nagyon népszerűek a madarak körében. Ezek pedig emésztetlenül választják ki a mérgező magvakat, amelyekből idővel fiatal fák nőhetnek ki.
Miért tisztelték egykor szent faként a tiszafát?
A kelták, a germán törzsek, a rómaiak és a görögök szent fának tekintették a tiszafát. Feltehetően mérgező hatása és komor megjelenése miatt a tiszafát sok kultúrában a halottak fájának tekintették, amely az elhunyt embereket és állatokat a szellemi szférába kalauzolta, vagy közvetítőként működött e világ és a túlvilág között.
Az ókori görögöknél tiszafa szegélyezte az alvilágba vezető utat. A tiszafa azonban nem csak a halál szimbóluma: az ókori kelták körében a tiszafát az „újjászületés fájának” és az örökkévalóság kapujának is tartották, ezért a druidák gyakran használtak szent tárgyakat (pl. védekezésre a gonosz szellemek ellen). tiszafa.
Hány éves lehet a tiszafa?
A mai napig sok temetőben található idős tiszafa, amely több száz éves vagy akár 1000 év feletti is lehet. Például a Fortingall Yew egy skót temetőben a becslések szerint körülbelül 2000 éves. A vélhetően Németország legrégebbi tiszafája, a balderschwangi tiszafa, szintén 1500 évesnek mondják.
Ezeket a becsléseket azonban óvatosan kell kezelni, mivel az idős tiszafák szívfája elkorhad, ezért nem lehet évgyűrűket megszámolni. Ennek ellenére a tiszafa nagyon lassan nő, ezért rendkívül lassan öregszik.
Miért nincsenek fiatal tiszafák?
A korábbi évszázadokban a tiszafa széles körben elterjedt Európában, de különösen a középkorban volt elterjedt, és számos régióban kivágták őket a kipusztulásig. Mára már csak néhány vadon élő állomány maradt meg, amelyek szintén nem képesek önállóan fiatal tiszafát kitermelni.
Gyakran sok palánta van, de a szarvasok szívesen megeszik. Azokon a vidékeken, ahol túlszaporodott a szarvas - ahol a tiszafa méreg teljesen ártalmatlan - a fafaj különösen ritka. A fiatal fáknak az első néhány évben különleges védelemre van szükségük ahhoz, hogy növekedni és virágozni tudjanak.
Miért olyan értékes a tiszafa?
A tiszafákat régebben főleg azért vágták ki, mert rendkívül mérgezőek, ezért például a lovakat óvni kell a mérgezéstől. De a fák a kemény és különösen rugalmas fa miatt is keresettek voltak.
Angliában a középkori íjászok előszeretettel építették tiszafából hírhedt hosszú íjaikat. Európa más részein a tiszafát fegyverek és hangszerek készítésére is különösen alkalmasnak tartották. Manapság a vöröses faanyagból gyakran bútorokat is készítenek.
Tipp
Tiszafa mint karácsonyfa
A tiszafa akár karácsonyfaként is használható, bár ez kerülendő olyan háztartásokban, ahol gyerekek és háziállatok tartanak. A népszerű babona szerint egy örökzöld tiszafaág (lehetőleg gyümölccsel) a küszöbön tartja távol a gonosz szellemeket.
