A hegymászó rózsák erősen táplálkoznak, és megfelelő tápanyagellátásra van szükségük ahhoz, hogy egészségesen növekedjenek és számos virágot hozhassanak. A frissen ültetett példányokat csak kevés komposzttal látjuk el, amit a kitermelt talajjal keverünk össze. A műtrágyázást azonban kerülni kell. A helyükön már megtelepedett kúszórózsák utánpótlása elsősorban a talaj tápanyagtartalmától függ – kerülni kell a túltrágyázást, mert ez legyengíti a növényeket, fogékonyabbá teszi őket a gombás betegségekre és a kártevők fertőzésére.
Hogyan kell megfelelően trágyázni a mászórózsákat?
A kúszórózsákat évente háromszor trágyázzuk szerves vagy szerves-ásványi műtrágyával: a műtrágyázás megkezdése április elején, felfrissítő trágyázás az első virágzás után (június vége/július eleje) és az utolsó trágyázás augusztusban. A konténerrózsáknak hosszú távú és folyékony műtrágyára van szükségük a vegetációs időszakban.
A megfelelő időpont a megtermékenyítéshez
A hegymászó rózsákat évente háromszor kell trágyázni:
- kezdő műtrágyázás április elején
- frissítő műtrágyázás az első virágzás után (június vége / július eleje)
- végső megtermékenyítés augusztusban
Az említett időpontok azonban csak a kiültetett példányokra vonatkoznak, ehelyett a konténerrózsákat tavasszal lassú felszabadulású műtrágyával, a tenyészidőszakban pedig folyékony műtrágyával kell ellátni, mivel a cserépben a szubsztrát természetes. túl kevés vagy túl kicsi.nem tartalmaz tápanyagokat, ezért a növény külső táplálékra támaszkodik.
Inkább a szerves trágyákat
A hegymászó rózsákat lehetőleg szerves vagy szerves ásványi műtrágyával kell ellátni. A kereskedelemben kapható speciális rózsaműtrágya mellett a tiszta szarvasmarha trágya különösen alkalmas. Ennek az az előnye, hogy csak lassan bomlik le, és így nem egyszerre, hanem folyamatosan, kisebb adagokban, hosszabb időn keresztül bocsátja ki a tápanyagokat. A tisztán ásványi műtrágyák (például az ún. „kék szemű”) nem alkalmasak rózsák trágyázására, mert túl sok nitrogént tartalmaznak. A sok nitrogént tartalmazó trágyázás legyengíti a kúszórózsákat, és fogékonyabbá teszi a betegségekre.
A konténerrózsák kedvelik a hosszú távú műtrágyát
A cserepes mászórózsák alapműtrágyázást igényelnek lassú hatóanyag-leadású műtrágyával. A frissen cserepes példányok esetében általában nincs szükség hozzáadásra, mert sok kereskedelmi forgalomban kapható rózsaföld már előtrágyázott. Csak azokat a konténerrózsákat érdemes tavasszal ilyen tartós műtrágyával ellátni, amelyek több mint egy éve ugyanabban az ültetőben vannak. A virágzás időszakában is javasolt a heti trágyázás szerves folyékony műtrágyával.
A végső műtrágyázás hamuzsírral javítja a télállóságot
Július elejétől - vagyis a második műtrágya kijuttatása után - a mászórózsákat már nem szabad mesterségesen tápanyagokkal ellátni (kivétel: konténerrózsa), különben a hajtások túl sokáig nőnek, és nem fognak képes időben beérni az első fagyok előtt. A hajtásérettség és ezáltal a fagyállóság támogatása érdekében augusztus eleje és közepe között érdemes kúszórózsákat lakkkálival trágyázni. A megtermékenyítés után a rózsákat alaposan meg kell öntözni, hogy a kálium elérje a gyökereket.
Tipp
Ha a rózsaszirmok észrevehetően élénk színűek, sápadtak, és hiányzik az egyébként jellemző, erős zöld szín, akkor gyakran a vashiány, az úgynevezett klorózis a felelős. A folyékony vasműtrágya segíthet.
