A cserepes talaj, más néven ültetési szubsztrátum vagy egyszerűen szubsztrát, ellentétben a természetesen megtermelt kerti talajjal, különböző összetevők keveréke, amelyet az ember állít össze. Ezeket a talajokat a beltéri és egyéb cserepes növények igényeihez szabják. A következő cikkből kiderül, hogy milyen talajok léteznek, és hogyan használja őket.
Mi az a virágföld?
A cserepes és erkélyes növényeknek megfelelő aljzatra van szükségük a cserépben, mert enélkül nem nőnek. Fontos, hogy jó minőségű terméket válasszunk, mert a növények teljes mértékben ki vannak szolgáltatva az anyagnak és annak összetevőinek – ellentétben a kertben vagy akár a vadonban élő növényekkel, amelyek ott hagyják kinőni a gyökereiket, ahol van tápanyag, ill. ott víz.
A szobanövények, amelyeket általában csak néhány évente ültetnek át, különösen a jó virágföldtől függenek. Ennek elég szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy a növények támaszt találjanak benne, ugyanakkor vizet és tápanyagot tárolni és szükség esetén újra leadni. Ezenkívül a virágföldet ideálisan úgy kell összeállítani, hogy ne keményedjen meg és ne váljon iszapossá. A normál kerti talaj általában nem alkalmas erre a célra, mivel gyakran rossz az összetétele, és nem elég finoman morzsolt.
Virágföld vagy virágföld?
Bár a virágföld és a virágföld kifejezéseket gyakran felcserélve használják, mégis vannak apró különbségek:
cserepes talaj | Talaj ültetése |
---|---|
cserepekhez, dézsákhoz és virágládákhoz | évelő növények vagy fák ültetéséhez a kertben |
talphordozó | Talajjavítók és komposztpótlók |
főleg lassan felszabaduló műtrágyával keverve | Durvább szerkezetű, kevesebb műtrágyát tartalmaz |
Elvileg természetesen használhatunk virágföldet is a cserepes növényekhez, de ilyenkor érdemes további komponenseket, például lassan felszabaduló műtrágyát, és ha szükséges, némi kvarchomokot is hozzáadni a finomabb szerkezet érdekében. Ezzel szemben a virágföld is alkalmas a kerti ágyásban való használatra, bár valószínűleg nem ezt fogja választani. A jó minőségű virágföld (vagy virágföld) gyakran drágább, mint a virágföld.
Milyen pH-értéke van a virágföldnek?
A speciális talajok kivételével, amelyek az erikás növények igényeihez igazodnak, és ezért a savas pH-érték 4 és 5 közötti tartományban van, a normál virágföldet semleges pH-értékre hozzuk 6 és 7 közé. Mivel sok ilyen talaj savas tőzegből készül, a gyártók mész- és/vagy kvarchomokot adnak hozzá. A legtöbb cserépben és más edényben termesztett növény semleges pH-n nő a legjobban.
A virágföld ideális pH-értéke a növény igényeitől függően változik
Excursus
Növényi aljzat talaj nélkül
A cserepes növényeknek nincs szükségük virágföldre az egészséges és szép növekedéshez. Ehelyett a növényeket úgynevezett ültetési granulátumba is helyezheti, amely általában agyaggolyókból áll. Ezt az eljárást elsősorban - de nem csak - a hidroponikában alkalmazzák, és számos előnnyel rendelkezik a talajkultúrához képest. A növényi granulátumok tisztábbak, mentesek a penésztől, rothadó baktériumoktól, kártevőktől, gyommagvaktól stb., így az expandált agyag stb. ideális az allergiások számára. Az anyag emellett nagy mennyiségű vizet is tárol anélkül, hogy összetapadna, vagy a növény elvizesedne. Ehelyett a nedvesség pontosan akkor szabadul fel, amikor szükséges.
Milyen ültető- és virágföldek léteznek?
A kertészetben hatalmas a választék a különféle virágföldekből, így az ember előttük áll, és nem igazán tud dönteni. Melyik talaj alkalmas végső soron saját projektjéhez? A következő áttekintés segít a döntésben.
cserepes talaj | Hozzávalók | Rendszerhasználat |
---|---|---|
Talaj ültetése | Tőzeg vagy komposzt, mész, műtrágyák, adalékanyagok | Kert |
Egyesült Föld | Fehér vagy mocsári tőzeg, vályog vagy agyag, műtrágya | Kert és cserepes kultúra |
Kompost talaj | tőzegmentes komposzt alapú talaj adalékanyagokkal | Kert és cserepes kultúra |
Univerzális Föld | fajtától függően tőzeg vagy humusz alapú műtrágyákkal és adalékanyagokkal | minden cserepes növényhez, zöldségnövényhez, fűszernövényhez, gyümölcsfához |
cserepes növényföld | fajtától függően tőzeg vagy humusz alapú műtrágyákkal és adalékanyagokkal | univerzálisan használható minden ház- és erkélynövényhez |
Orchidea talaj | kéregből, kókuszrostból és tőzegből készült durva szubsztrátum | Speciális talaj orchideák számára |
Kaktusz és zamatos talaj | nagy arányú kvarchomok | szárazságkedvelő kaktuszok és pozsgások számára |
Rózsatalaj | gyakran sok agyagot, valamint rózsákra szabott tápanyag-kombinációt tartalmaz | rózsákhoz a kertben és konténerekben |
Hortenzia talaj | laza, humuszban gazdag szubsztrát, savas pH-értékkel | különféle fajták kék és más színű hortenziákhoz |
Merániumföld | Speciális keverék magas, hosszú távú tápanyagtartalommal | muskátlikhoz és más nagy fogyasztású cserepes növényekhez |
gyógynövényes agyag | laza, tápanyagszegény szubsztrátum magas kvarchomok tartalommal | számos fűszernövényhez és más alacsony tápanyagigényű növényhez |
termesztő talaj | laza, tápanyagszegény szubsztrátum magas kvarchomok tartalommal | vetéshez és dugványokhoz |
Rhododendron és csípős talaj | tápanyagban gazdag, mészszegény speciális talaj savas pH-értékkel | rododendronhoz, azáleához, hortenziához, áfonyához, vörösáfonyához és áfonyához |
Valóban szüksége van ezekre a különleges földekre?
A rózsa, hortenzia, kaktuszok, muskátli stb. különleges talajaira tekintettel sok hobbikertész felteszi magának a kérdést, hogy van-e értelme, vagy a normál virágföld nem szolgálja a célját. Valójában egyes speciális talajok alapvetően feleslegesek, mivel az adott növények igényeit a hagyományos cserepes növényi talajjal is ki lehet elégíteni. Megspórolhatja például a drága rózsa- vagy muskátliföldet, mivel mindkét típus nagyon jól fejlődik normál, humuszos cserepes talajban.
Más a helyzet azokkal a talajokkal, amelyek bizonyos fajok nagyon speciális igényeit hivatottak kielégíteni. A rododendron és az erikás talaj alkalmas minden olyan növény számára, amely a savas környezetet kedveli. A kaktuszok és pozsgások viszont meglehetősen száraz és tápanyagban szegény aljzatot igényelnek, míg az orchideák egyáltalán nem bírják a virágföldet. Ezek a legkényelmesebben a kéregdarabokból és egyéb rostokból készült durva aljzatban érzik magukat a legkényelmesebben.
Tőzeg vagy komposzt?
Sok virágföld alapja a természetes tőzeg. Bár ez biológiailag lebomlik, különböző okok miatt továbbra is rendkívül problémás mind a növények, mind a környezet számára.
„A lápok és tőzeglápok négyszer több szén-dioxidot kötnek meg, mint a trópusi erdők.”
- Tőzeglápok lecsapolása: A tőzeglápok értékes élőhelyek, amelyeket érdemes megvédeni, és számos ritka növénynek és állatnak adnak otthont. Ráadásul ezek a városi terjeszkedés és az intenzív mezőgazdaság miatt megritkult ökoszisztémák éghajlatkárosító szén-dioxidot tárolnak. Ha most a lápokat lecsapolják tőzegbányászat céljából, nem csak egy felbecsülhetetlen értékű ökoszisztéma pusztul el, de ugyanakkor hatalmas mennyiségű fosszilis CO2 szabadul fel.
- Tőzegtelepek kimerülése: A tőzeglápok drasztikus csökkenése és a folyamatban lévő tőzegbányászat miatt a lelőhelyek néhány éven belül kimerülnek. Már csak ezért is fenntarthatóbb alternatívákat kell keresni és találni.
- A cserepes növények hátrányai: Különösen a diszkontboltból származó olcsó „no-name” virágföld nagyrészt tőzegből, ill.tőzeghulladék. Ne használja ezeket a talajokat, mert nem tesz jót a növényeinek. A tőzeg alapú virágföld hajlamos kőkeménnyé válni, ha száraz, és ekkor már alig képes felszívni a vizet. A gyökerek nem tudnak akadálytalanul növekedni, és a víz és a tápanyagok felszívása is akadályozva van.
Ezen hátrányok miatt fontos a tőzegmentes virágföld használata. De milyen lehetőségek vannak?
Ez a videó bemutatja a tőzeg hátrányait és egy lehetséges alternatívát:
Rezept gegen Klimawandel: Wie diese Blumenerde helfen kann | Quarks
Mi az a tőzegmentes vagy tőzegcsökkentett talaj?
Többféleképpen lehet helyettesíteni a tőzegmohát a virágföldben, akár egészben, akár részben. Több éve például kókuszrost-alapú virágföldet kínálnak elég gyakran a vasboltokban és szupermarketekben. Ez általában egy ultrakönnyű csomag, amelyhez otthon vizet adnak, majd megduzzad és használható.
A gyorsan megújuló kókusz nyersanyag rendkívül felhasználóbarát, de magát ökológiai okokból kritizálták. A szárított kókuszrostoknak végül nagyon hosszú utat kell megtenniük Németországig, ami viszont szén-dioxidot okoz. A kókuszdiót olyan ültetvényeken is termesztik, amelyeknek helyet kellett adniuk az esőerdőknek.
A kókuszrosthoz képest a faszéngyártás melléktermékeként nyert xilit nem okoz további környezetterhelést. Az anyagot csak nemrég fedezték fel cserepes talajban való felhasználásra, és rendkívül pozitív tulajdonságokkal rendelkezik a cserepes növények növekedése és virágzása tekintetében. A xiliteres talajt nagyon jó légáteresztő képesség jellemzi, és hasonló mennyiségű huminsavat tartalmaz, mint a tőzeges talaj. Ez a virágszubsztrátum pH-értékét folyamatosan egészséges szinten tartja.
Mi az a komposzttalaj?
Az említett tőzegpótlókon kívül a komposztföld is nagyon alkalmas ültetési szubsztrátum sok cserepes növény számára. Ennek megvan az az előnye is, hogy abszolút környezetbarát, mivel megőrzi az élet természetes ciklusát, és a szerves hulladékot értékes tápanyagforrássá változtatja. De vigyázz: ne tiszta komposztba tedd a cserepes növényeidet, hanem keverj össze egy rész érett, finoman omlós komposztot és két rész feldolgozott, agyagos kerti talajt. Alternatív megoldásként vásároljon megfelelő komposztföldet a kertészeti központból.
A komposzt talaj környezetbarát, tápanyagban gazdag és legjobb esetben ingyenes
Honnan ismeri fel a jó minőségű ültető- és virágföldet?
Az, hogy egy virágföld jó-e vagy sem, aligha állapítható meg a zacskó kinyitása nélkül. Ráadásul gyakran csak használat közben derül ki, hogy jó minőségű talajról van-e szó – vagyis amikor a növényei már benne vannak. Amíg a háza és más cserepes növények pompásan nőnek, bőségesen virágoznak és egyébként egészségesnek tűnnek, a virágföld általában rendben van. Ellenkező esetben vásárláskor ügyeljen az alábbi jellemzőkre:
- Vásároljon tőzegmentes talajt.
- Maradjon távol az olcsó virágföldtől a diszkontboltokban.
- Túl sok sót és túl sok töltőanyagot tartalmaz, és károsítja a növényeket.
- Előnyben részesítse a szerves alapanyagok keverékét.
- Ez magában foglalja a szerves trágyákat is, mint például: Pl. szarvforgács vagy komposzt.
- A csomag kinyitásakor a talajnak nem szabad dohos vagy akár rothadt szaga sem.
- Az intenzív földszag azonban normális és kívánatos.
- A talaj egyes összetevőit egyenletesen keverje össze.
- Csak néhány nagyobb rész legyen látható.
- A friss virágföld legyen finoman morzsolt és enyhén nedves.
A jó minőségű virágföldnek képesnek kell lennie a nedvesség megfelelő tárolására, és szükség esetén újra ki kell engednie azt. Ezenkívül nem szabad megkeményednie, ha kiszárad, hanem újra öntözéskor gyorsan fel kell vennie a vizet.
Tipp
A legtöbb kereskedelmi forgalomba kerülő virágföldet lassú hatóanyag-leadású műtrágyával keverik össze. Ez azonban nem jelenti azt, hogy többé nem kell trágyáznia a növényeket! Éppen ellenkezőleg, mert a tápanyagok körülbelül négy-hat hét után elfogynak. Innentől kezdve van értelme a rendszeres műtrágyázásnak.
A virágföld megfelelő tárolása
Csak annyi virágföldet vásároljon, amennyire éppen szüksége van. Az anyag nem alkalmas hosszú tárolásra, mivel a benne lévő tápanyagok nagyon gyorsan lebomlanak, különösen meleg, párás időben. Ha maradtak benne talajmaradványok, zárt zacskóban kell tárolni, és a lehető leghűvösebben és szárazon kell tárolni. A sötét pince alkalmasabb erre a célra, mint egy napos erkély. Sok kertészeti központ és vasbolt egyébként hibásan tárolja a virágföldet: a zsákok egymásra rakva a tűző napon várják vásárlóikat. Ezért lehetőleg olyan árukat válasszunk, amelyeket hűvös helyiségekben, napfénytől védve tároltak.
Rendszeresen cserélje ki a virágföldet
A cserepes növényeket rendszeresen át kell ültetni
A virágföld sok stressznek van kitéve, ezért nagyon gyorsan elhasználódik. Ezenkívül idővel a természetes termékben felhalmozódnak olyan csúnya dolgok, mint a penészgombák és más gombák, baktériumok és még olyan kártevők is, amelyek közvetlenül a talajba rakják tojásaikat. A gombás szúnyogokat például gyakran friss virágfölddel viszik be a házba. Ezek az okok amellett szólnak, hogy egy-két évente teljesen ki kell cserélni a talajt a cserépben, hogy távol tartsák a kórokozókat és a kártevőket. Ezenkívül növényeinek rendszeresen jót tesz a friss talaj, mivel az finomabb és lazább, mint a régi talaj, ezért jobban szellőzik.
Excursus
Hogyan kell ártalmatlanítani a használt virágföldet?
A használt virágföldet legjobb a szerves hulladékkal együtt ártalmatlanítani, vagy kerti ágyásba temetni. Az anyag könnyen „elrejthető” szegélyekbe, vagy vékonyan a komposztra kenhető és keverhető vele.
Keverje össze saját virágföldjét – utasítások és tippek
Az 1970-es évekig általános volt, hogy a növénykedvelők és faiskolák saját maguk keverték virág- és virágföldjüket. Ezek többnyire komposztból és tőzegből, vályogból és agyagból, homokból, faszénből és más-más összetételű anyagokból álltak, attól függően, hogy milyen növényeknek kell bennük növekedniük.
A jó virágföld különböző anyagok keveréke
Még ma is számtalan receptet találhatsz saját keverékeidhez a kertészeti könyvekben és az interneten. Ennek alapja általában a finoman omlós, homokos-agyagos kerti talaj, amelyet nagyanyáink a vakondtúrákból szedtek. Ez laza, és éppen megfelelő állagú a virágföldhöz. Adjon hozzá zöld komposztot vagy más humuszt (például kéregkomposztot), valamint elsődleges kőport és szarvlisztet. Fontos továbbá a helyes pH érték feljegyzése, és szükség esetén a gyógyszertárban található tesztcsíkkal történő ellenőrzése. Ha a pH-érték túl alacsony, adjunk hozzá egy kis kerti meszet (minden egyéb adalék nélkül!). Most alaposan keverje össze az összetevőket, hogy a virágföld a lehető legegyenletesebb legyen, és az egyes összetevők egyenletesen oszlanak el.
Ideális keverési példa önkevert univerzális talajhoz:
- érett komposzt egyharmada
- finom kerti talaj kétharmada
- mindkét anyag finoman szitálva van!
- agyagos kerti talajhoz: egy marék kvarchomok
- homokos kerti talajhoz: egy marék agyaggranulátum
- egy marék kéreghumusz (kereskedelmi forgalomban kapható)
- két-három gramm/liter kürtiriszt
- ha szükséges, egy kis kerti mész
A legtöbb cserepes és szobanövény rendkívül jól érzi magát ebben a virágföldben. A kártevők vagy gyomok formájában jelentkező kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében a kész talajt néhány percig mikrohullámú sütőben (600-800 watton) vagy fél órán át a sütőben (75 °C-on) fertőtleníteni kell.
Gyakran Ismételt Kérdések
Tehetek termőtalajt is a virágcserépbe?
A termőtalaj a föld felső talajrétege, amely körülbelül 20-30 centiméter vastag. Ez elengedhetetlen a növények növekedéséhez, mivel sok tápanyagot tartalmaz, és aktív talajéletnek ad otthont. A cserepes növényeidhez elvileg termőtalajt is használhatsz, de az anyag gyommagvak, apró kövek, gyökérmaradványok és állatok adalékait is tartalmazza. Az ültető- vagy virágföldet viszont megtisztították, hogy ne kelljen tartani a vad növekedéstől a virágcserépben.
A virágföld penészes. Mit tegyek most?
Először is: a virágföld felszínén nem minden fehéres réteg penészes. Sok esetben csak vízkőlerakódásról van szó, amely a mésztartalmú csapvízzel történő öntözés miatt halmozódott fel. Ártalmatlanok. Az igazi penész viszont akkor fordul elő, ha a magas szervesanyag-tartalmú virágföldet túl erősen öntözik, és ezért túl nedves. Távolítsa el a legfelső, penészes talajréteget, cserélje ki friss aljzatra, és kevésbé öntözze. A jó edényelvezetés is segít, például ha homokot keverünk a vízelvezetés fokozására.
A virágcserepemből hirtelen kinőtt a gomba. Ez rossz, és mit tehetek ellene?
Ha hirtelen gomba nő a virágcserépben, valószínűleg túl sokat öntözött. A termőtesteknek azonban semmi közük a virágföld minőségéhez, mert a gombák elh alt biológiai anyagokkal táplálkoznak, és ezért ott jelennek meg, ahol csak megtalálható. Távolítsa el a termőtesteket, és öntözze kevésbé a növényeit, és a „probléma” magától megszűnik.
Büdös a virágföld a frissen kinyitott zacskóban. Rosszul van?
Ha a friss virágföld „büdös”, azaz erős szag árad a most felbontott zacskóból, ez nem ok az ijedtségre. Különösen az olyan szerves összetevőket tartalmazó talajok, mint a szarvliszt vagy a szarvforgács, a guánó, a komposzt, a kéreghumusz stb., gyakran nagyon intenzív szagúak. Örülj neki (és közben tartsa az orrát), mert az illata ennek a talajnak a jó minőségének a jele: a benne található mikroorganizmusok jelenleg végzik a dolgukat, és a szerves összetevőket tápanyaggá alakítják, amelyet a növények könnyen felhasználhatnak. Ha zavar az illata, használat előtt egy-két nappal engedje ki levegőzni a felbontott zacskó földjét egy kevésbé frekventált helyen.
Tipp
Ha csak a legjobb virágföldet szeretné használni a növényeihez, olvassa el a Stiftung Warentest tesztjelentéseit. Csak 2019 júliusában vizsgálta meg közelebbről a különféle virágföldeket, és határozott ajánlásokat fogalmazott meg.