Optimális vetésforgó a veteményeskertben: tippek és példák

Tartalomjegyzék:

Optimális vetésforgó a veteményeskertben: tippek és példák
Optimális vetésforgó a veteményeskertben: tippek és példák
Anonim

Nem csak a mezőgazdaságban kell a kertészeknek odafigyelni a helyes vetésforgóra, a hobbikertészetben is érdemes a veteményeskert tervet elkészíteni. Mert aki helyesen termeszt, az többet arat, és kevesebbet kell megküzdenie a betegségekkel, kártevőkkel, gyomokkal. Az alábbiakban elmagyarázzuk, miről is szól a vetésforgó, példákat adunk a jó vetésforgókra, táblázatokat adunk a legfontosabb zöldségekkel, valamint hasznos információkat és tippeket.

vetésforgó
vetésforgó

Mi a vetésforgó a kertészetben?

A vetésforgó egy olyan gazdálkodási módszer, amelyben több éven keresztül egymás után termesztenek különböző növényeket a talajminőség és a terméshozam javítása érdekében. Nehéz, közepes és gyenge etetők, valamint zöldtrágya növények forgatásán alapul.

Mi az a vetésforgó?

A vetésforgó, más néven szántóföldi gazdálkodás, a különböző típusú növények több éven keresztüli termesztésének időbeli sorrendjét jelenti.

A vetésforgó alapgondolata, hogy a különböző zöldség- és gabonafajták más-más tápanyagot igényelnek, és mindenekelőtt eltérő mértékben. Ha ugyanazt a zöldséget évekig ugyanazon a helyen termesztik, mindig ugyanazokat a tápanyagokat vonják ki a talajból. Ez azt jelenti, hogy a talaj elszegényedik, és a növény már nem kaphat elegendő tápanyagot. Ez alacsonyabb terméshozamhoz, betegségekre és kártevőkre való fogékonysághoz, valamint rossz talajminőséghez vezet. Ha azonban évente más és más tápanyagigényű növényt nevelsz egy ágyáson, akkor ezt ellensúlyozhatod.

Miért érdemes odafigyelni a helyes vetésforgóra?

A vetésforgó pozitív hatással van a terméshozamra, de ez még nem minden. A jó vetésforgónak még több előnye van:

  • megelőzi a kártevőket és betegségeket
  • csökkenti a gyomnövekedést
  • növeli a talaj termékenységét
  • Gyökerezés és ezáltal a talaj fellazítása
  • A hüvelyesek nitrogénnel gazdagítják a talajt
  • Talajtámogató mikroorganizmusok népszerűsítése
  • A fonálférgek elleni védekezés
  • csökkenti a drága műtrágyák használatát
  • Az erózió és a tápanyagok kimosódásának megelőzése

Háttér

A vetésforgó története

A vetésforgó egyidős az emberiség gabonatermesztésével. Amikor az emberek letelepedtek és elkezdtek gabonát termeszteni, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy több évnyi termesztés után jelentősen csökkent a terméshozam. Ezután először fejlesztették ki a kétnövényes gazdaságot, amelyben felváltva termesztettek gabonaféléket és leveles zöldségeket és/vagy hüvelyeseket. A középkorban meghonosodott a hárommezős gazdaság, amelyben kezdetben csak gabonát, leveles zöldségeket és zöldtrágyát termesztettek. A 18. században fehérrépát és burgonyát adtak hozzá.

Nehéz etetők, gyenge etetők és zöldtrágyák

A helyes vetésforgó döntő tényezője a növények tápanyagigénye. Megkülönböztetünk erősen, közepesen evőket és gyengén evőket.

  • Gyenge evők: Olyan növények, többnyire leveles gyümölcsök, amelyek kevés tápanyagot igényelnek, mint például saláta, spenót vagy fűszernövények, vagy amelyek tápanyagokkal látják el magukat, például hüvelyesek, például bab vagy borsó
  • Közepes etetők: Közepes tápanyagigényű növények, például cékla, hagyma vagy póréhagyma
  • Heavy feeders: Magas tápanyagigényű növények, például burgonya, paradicsom, sütőtök vagy káposzta

Zöldtrágya

Annak érdekében, hogy a talaj több éves művelési ciklus után ismét tápanyagokkal dúsítható legyen, zöldtrágyát termesztenek. Erre különösen alkalmasak a talajt nitrogénnel dúsító hüvelyesek, mint például:

  • Lóhere
  • Phacelia
  • Barack
  • Lupins
  • körömvirág
  • olajretek

Ezeket a gyümölcsöket nem szüretelik, hanem talajtakarják és bedolgozzák a talajba, ahol rothadnak, és további tápanyagokkal gazdagítják a talajt.

2-5 éves ciklusok a vetésforgóhoz

Modelltől függően a vetésforgó 2, 3, 4 vagy 5 évre oszlik. A mezőgazdaságban gyakran alkalmaznak rövidebb ciklusokat, hogy elkerüljék a fő termés veszteségét. A veteményeskertben azonban gyakran a három-négy táblás gazdálkodást részesítik előnyben, ami azt jelenti, hogy a nehézetetőket három-négy évente csak egy ágyásba ültetik.

Vetésforgó a 4 éves ciklusban

A 4 éves ciklusban az első évben a nehéz etetőket friss, tápanyagban gazdag ágyáson, a másodikban a közepes, a harmadikban a gyenge etetőket, a negyedikben a zöldtrágyát termesztik. Ez a módszer a legelterjedtebb a magán veteményeskertekben.

Táblázat a vetésforgóhoz a 4 éves ciklusban

1. Év (nagyevő) 2. Év (középevő) 3. Év (gyenge evő) 4. Év (zöldtrágya)
burgonya édeskömény Bokorbab hajdina
káposzta Cékla mindenféle borsó Lóhere
Uborka Saláták Gyógynövények Phacelia
tök Eper saláta Körömvirágok
Rebarbara fokhagyma Spenót Spenót
Zeller Póréhagyma Nyári virágok Barack
Paradicsom pólusbab Báránysaláta Lupin
Savoy káposzta hagyma olajretek
Kukorica Tagetes

Einstieg in Mischkulturen und Fruchtfolgen - Erfahrungen, Tipps und Tricks

Einstieg in Mischkulturen und Fruchtfolgen - Erfahrungen, Tipps und Tricks
Einstieg in Mischkulturen und Fruchtfolgen - Erfahrungen, Tipps und Tricks

Excursus

Vegyes kultúra és vetésforgó

A veteményeskert tervezésénél a vetésforgó mellett a növények egymás közötti kompatibilitására is figyelni kell. Noha a burgonya és a paradicsom is nehéz etető, ezért ugyanabban az évben termesztik, nem jönnek ki különösen jól, ezért nem szabad egy ágyásba ültetni őket. Ugyanez vonatkozik a burgonyára és a sütőtökre is. Más növények pozitív hatással vannak egymásra, mint például a paradicsom és a nasturtium, ahol a nasturcium megvédi a paradicsomot a levéltetvektől. A vegyes kultúráról itt tudhat meg többet.

A vetésforgó a mederciklusban

Most érdemes minden évben burgonyát és paradicsomot termeszteni. Ez természetesen mindaddig lehetséges, amíg nem ugyanarra a helyre ülteti őket. Egy egyszerű modell az ágyás ciklus, más néven négyzetes kertészet. Egyszerre négy ágyást művelnek, egy gyenge etetővel, egy közepes etetővel, egy nehéz etetővel és egy zöldtrágyával. Évente egy ágyással eltoljuk a medersort, így a gyenge-zehrer-ágyon alapozás, a közepes-zehrer-gyenge-zehrer, az erős-zehrer-közepes-zehrer és az erős-zehrer a zöldtrágyán stb.. Itt az egészet egyértelműen illusztrálva találja.

Image
Image

Készítsen termesztési tervet

Még ha a koncepció egyszerűnek, logikusnak és világosnak hangzik is, ajánlatos egy tervet készíteni, hogy pontosan tudja, hová mit ültetett. Ez a koncepció akkor működik a legjobban, ha három, négy vagy öt ágya van, és elforgatja őket a fenti ágyciklusban leírtak szerint. A termesztés részletes megtervezéséhez a következőképpen járjon el:

  • Mérje meg az ágyait, és készítsen vázlatot egy vagy több lepedőre.
  • Oszd fel az ágyást a megfelelő sorokra, amelyeket meg akarsz növeszteni. Ügyeljen az ajánlott sortávolságra.
  • Most minden sorba írja be, hogy mit kell ott termeszteni. Ügyeljen a jó és rossz szomszédokra.
  • Megjegyezheti a vetési és betakarítási időpontokat, valamint a második vetést is.
  • Jövőre egyszerűen mozgassa a vetést egy ágyással jobbra, hogy a vetésforgó a helyére kerüljön. Ha szükséges, javítsa ki a rosszul kiválasztott szomszédokat, amelyek alacsony terméshozamot eredményeztek.

Aki ügyesen kombinál, annak kevesebb a munkája.

Vetésforgó a mezőgazdaságban

A vetésforgó a mezőgazdaságban is fontos szerepet játszik, nem csak a biogazdálkodásban. Nemcsak a fő növényt cserélik rendszeresen, hanem ugyanazon az éven belül különböző dolgokat is termesztenek. Itt különbséget teszünk nyári gyümölcs, őszi gyümölcs és köztes termés között.

  • Summer Fruit: Ez egy olyan növény, amelyet tavasszal vetnek és nyáron szüretenek. Ez lehet nyári gabona, valamint cékla, burgonya vagy zöldség.
  • Téli gyümölcs: A téli gyümölcsök olyan növények, amelyek fagytűrőek, ezért a telet a szántóföldön töltik. Ez lehet téli gabona vagy téli zöldség.
  • Takarónövény: A takarónövény általában hüvelyesek, amelyeket a fő növények között termesztenek a talaj javítása érdekében.

Excursus

Borítóvágás

Egy búzatermelő nem várhat három évet, amíg újra búzát termeszthet a szántóföldjén. Emiatt lerövidülnek a termesztési ciklusok a mezőgazdaságban: a harmadik vagy negyedik évben köztes növény helyett köztes növényt vetnek a főnövény után. Az EU olyan irányelveket ad meg, amelyek szerint a monokultúrákat nem köztes növényként termesztik, hanem különféle talajtápnövényeket, mint például a lóhere, borsó, mustár, olajretek vagy mezei fű. Ezeket fel lehet használni az állatok takarmányozására, vagy a talajba dolgozhatják.

Gyakran Ismételt Kérdések

Vannak „évelő gyümölcsök” is, amelyek bármikor megjelenhetnek bármelyik ágyáson?

Igen, nem kell minden gyümölcsnek elvándorolnia. A gyenge etetők általában az ágyon maradhatnak állandó növényként, és felváltva kombinálhatók más növényekkel. Ez különösen hasznos évelő növények, például gyógynövények esetében. Az epret gyakran állandó gyümölcsként is termesztik.

A jó vetésforgó helyettesít bármilyen műtrágyát?

Többnyire nem. A gyenge etetővel vagy közepes etetővel rendelkező ágyások megbírhatják műtrágya nélkül, de a nehéz etetőágyakat továbbra is rendszeresen trágyázni kell komposzttal, hogy optimálisan táplálhassák az éhes növényeket.

Tényleg ilyen szigorúnak kell lennem a vetésforgót illetően?

A legtöbb házi kertész kitalálja a vetésforgó saját változatát. Ha nem akarja kockáztatni a betakarítását, különösen ügyeljen a nehéz etetők variálására, és mindenekelőtt soha ne tegye ugyanazt a nehéz etetőt ugyanoda a következő évben.

Hol szerzem be a vetőmagot a takarónövényhez vagy a zöldtrágyához?

A köztes növényekhez a kiskereskedelemben és az online áruházakban olyan kész magkeverékeket kaphat, amelyek talajjavító változatosságot biztosítanak a zöldséges foltban.

Ajánlott: