A közönséges szarvfű egy nagyon változatos növény, amely változatos formákban szinte mindenütt Európában, lehetőleg meszes száraz és szegény gyepen terem. Az élénksárga virágú pillangóvirág növény virágnektárjában nagyon magas a cukortartalom, ezért a méhészek gyakran ültetik méhlegelőnek. Emellett magas fehérjetartalma miatt a nyári virágos növény alkalmas házi- és haszonállatok táplálékának, nyugtató és görcsoldó tulajdonságai miatt gyógynövényként is használják.
Milyen növény a szarvszarvú?
A közönséges szarvfű (Lotus corniculatus) egy évelő növény, amely Európában meszes talajon nő. 5-30 cm-es növekedési magasságával, májustól szeptemberig sárga virágaival a méhek kedvelt legelője, fehérjében gazdag takarmánynövény. A kertben a napos helyeket és a jó vízelvezetésű talajt kedveli.
A közönséges szarvszarv egy pillantásra
- Botanikai név: Lotus corniculatus
- Nemzetség: Horn trefoil (Lotus)
- Család: Hüvelyesek (Fabaceae)
- Népszerű nevek: toklóhere, közönséges szarv ivarróc, réti szarv réce
- Származása és elterjedése: Közép- és Nyugat-Európa, mediterrán régiók, Kanári-szigetek
- Helyszín: rétek, útszélek, sövények és bokrok, ritka erdők. Főleg félszáraz és száraz gyepeken, valamint meszes agyagos talajokon.
- Növekedési szokás: lágyszárú
- Évelő: igen
- Magasság: 5-30 centiméter
- Virágok: 2-6 virágú, hónalj ernyős, pillangó alakú korolla
- Színek: sárga
- Virágzási időszak: májustól szeptemberig
- Gyümölcs: keskeny hüvely, hüvelyesek
- Levelek: fordított tojás vagy ék alakú, kékes-zöld levelek alsó része, szárnyas
- Szaporítás: magvak, futók
- Télállóság: igen (őshonos faj)
- Toxikus: nem
- Felhasználás: gyógynövény, fehérjében gazdag takarmánynövény, méhlegelő, nyári virág
- Különleges tulajdonságok: nitrogénnel dúsítja a talajt, méreg a csigák számára
- Betakarítási idő: júniustól augusztusig (virágok)
- További szarvszarv fajok: alpesi szarv (Lotus alpinus), mocsári szarv ivarfű (Lotus pedunculatus), keskenylevelű szarv ivarfű (Lotus tenuis), szőrös szarv ivarfű (Lotus corniculatus), foltos szarv ivar (Lotus maculatus)), Kanári-szarvfű (Lotus berthelotii), mocsári szárnyas (Lotus pedunculatus)
- Az összetéveszthetőség veszélye: szarvas sóska (Oxalis corniculata), réti borsó (Lathyrus pratensis), tarajos patkófélék (Hippocrepis comosa)
Szarvlóhere a kertben
A szarvlóhere egy nagyon alacsony növekedésű kis évelő, amely idővel nagy területen terjed. A növény a legkényelmesebben napos helyeken érzi magát - minél naposabb, annál bujabbak a fényes virágok. A talaj legyen nagyon vízáteresztő, közepesen tápanyagdús és meszes, különösen a sziklakertekben és sajnos a gyepekben is szaporodjon a szarvlóhere. Ezenkívül néhány szarvlóhere ültetvényben (pl. függőkosarakban) is tartható. Ez a fajta termesztés különösen alkalmas a nem szívós mediterrán fajok, például a kanári szarv szárnyas fajok számára.
Tipp
Hagyományosan a szarvfüvet elsősorban méhek legelőjeként ültetik. A virágnektár nagyon magas, 40 százalék körüli cukortartalommal rendelkezik, és a növény virágzási ideje is nagyon hosszú. Magas fehérjetartalma miatt a szarvasmarhát takarmánynövényként is gyakran termesztik, például a szarvasmarhatartásban. Gyógyászati tulajdonságait csak véletlenül fedezték fel a 19. században, azóta a természetes gyógyászatban is használják a közönséges szarvfű virágait.
