Ne hagyja nyitva a kert padlóját, különösen a téli hónapokban, mivel ez hozzájárul a talajerózióhoz. Ehelyett vessünk megfelelő zöldtrágya növényeket, amelyek védik a talajt, és növényi tömegük révén tápanyagokkal is gazdagítják. A talajjavítás ezen hatékony formáját azonban jól meg kell tervezni.
Mi az a zöldtrágya?
A zöldtrágya bevált módszer a természetes kertgazdálkodásban és az ökológiai gazdálkodásban. Elsősorban a talajtakarásra, illetve a kifejezetten erre a célra vetett friss vagy fonnyadt növények talajba történő bedolgozásával végzik. A gazda ezeket a növényeket „takarónövényeknek” nevezi, mert nem takarítják be, hanem visszakerülnek a természetes tápanyagkörforgásba.
A zöldtrágya növényeket érdemes röviddel a virágzás előtt vagy alatt levágni, hogy ne képződjenek magok, és a zöldséges folt helyett színes virágos rétet kapjon. A zöld növények gyökerei a talajban maradnak, fokozatosan lebomlanak és fellazítják a talajt. A dugványokat viszont az új vetésig hagyják, ahol mulcsanyagként és komposztként szolgálnak.
Mely növények alkalmasak zöldtrágya elhelyezésére?
Phacelia nemcsak remek zöldtrágyát kínál, hanem a méhek körében is nagyon népszerű
Mint minden növénynek, a zöldtrágya növénynek is megvannak a sajátos követelményei a hely és a talaj tekintetében. Erre a célra különösen fontosak a hüvelyesek, azaz a hüvelyesek, mint a bükköny, a bab, a borsó, a csillagfürt és a lóhere, amelyek gyökerei képesek megkötni a levegőből származó nitrogént és megtartani a talajban. Ezt a gyökereken lévő úgynevezett csomóbaktériumok, a Rhizobium baktériumok teszik lehetővé.
Az alábbi táblázat egyértelműen felsorolja ezeket és más fontos zöldtrágya növényeket, azok elhelyezési követelményeit és a talaj egészségére gyakorolt hatásukat.
| Művészet | Latin név | Vetés | Hely és talaj | Hatás a talajra |
|---|---|---|---|---|
| Faba bab | Vicia faba | februártól júliusig | jó a száraz talajokhoz | Mélygyökeresztő laza talajhoz, jó nitrogéngyűjtő |
| Alexandrin Clover | Trifolium alexandrinum | áprilistól októberig | napos, nedves talaj | Nitrogéngyűjtő, elnyomja a gyomokat |
| Méhbarát | Phacelia | áprilistól októberig | tápanyagban szegény talajokhoz nagyon jó | Méhlegelő, fonálférgek ellen hatásos |
| Kéklen | Linum usitatissimum | áprilistól júniusig | részlegesen árnyékolt helyekhez is | Mély gyökerek a talajlazításhoz |
| Kék csillagfürt, műtrágya csillagfürt | Lupinus angustifolius | áprilistól októberig | részlegesen árnyékolt helyekhez is | értékes nitrogéngyűjtő, mélygyökerező laza talajhoz |
| hajdina | Fagopyrum esculentum | májustól augusztusig | mészszegény homok- és hanga talajokhoz, beleértve a láptalajokat is | gyümölcssemleges (csomófű), méhlegelő |
| Hornpodenklee | Lotus corniculatus | Márciustól augusztusig | nagyon jó szegény, száraz és mészben gazdag talajokhoz | Mélyen gyökerező növény laza talajra, jó nitrogéngyűjtő, értékes méhlegelő |
| olajretek | Raphanus sativus var. oleiformis | áprilistól szeptemberig | nagyon jó tömörített talajokhoz | Mély gyökerek laza talajhoz, nem a káposzta előtt vagy után |
| Pannon bükköny | Vicia pannonica | augusztustól októberig | napos helyekre | jó nitrogéngyűjtő, téli termesztéshez |
| Red Clover | Trifolium pratense | Márciustól szeptemberig | mély, friss talajhoz | Mélyen gyökerező laza talajhoz, gyorsan növő, nitrogéntermelő |
| Diákvirág | Tagetes | májustól júniusig | nagyon jó részlegesen árnyékos helyekhez és nedves talajokhoz | Mély gyökerek laza talajhoz, méhlegelőhöz, fonálférgek elleni küzdelemhez |
| Fehér mustár (sárga mustár is) | Sinapis alba | Márciustól szeptemberig | nagyon jó tömörített talajokhoz | Mély gyökerek laza talajhoz, nem a káposzta előtt vagy után |
| Fehérhere | Trifolium repens | februártól októberig | napos helyekre | jó nitrogénképző |
| Őszi repce | Brassica napus | májustól szeptemberig | tápanyagban gazdag talajokhoz | talajlazításra, áttelelésre jó, nem káposzta előtt vagy után |
Excursus
Spenót zöldtrágyaként
A szívós spenót (bot. Spinacia oleracea) zöldtrágyának is alkalmas, de csak korlátozottan. A zöldségek alkalmasak előkultúraként, és az év elején – március és május között – el kell vetni. A gyorsan növő növény erős karógyökerei jól fellazítják a talajt és előkészítik a megfelelő későbbi vetésre. A spenót olyan szaponinokat tartalmaz, amelyek elősegítik más növények tápanyagfelvételét, javítják a talajéletet és ezáltal közvetve a víztárolást, valamint árnyékolják a talajt és így megakadályozzák annak kiszáradását. Éppen ezért a spenót nagyon alkalmas vegyes termesztésre szinte minden más zöldséggel.
A leveles zöldségeknek azonban van egy hátránya is: felhalmozzák a nitrátokat a talajban, ezért nem szabad együtt termeszteni olyan nehéz etetőkkel, mint a paprika, a káposzta és a zeller. Az ugyanabból a növénycsaládból származó egyéb zöldségek - cékla, Good Henry, mángold, kerti zsázsa és rakéta - szintén nem alkalmasak vegyes kultúrára és vetésforgóra.
Ha a talajt spenóttal mulcsozzák, az vonzza a gilisztákat – ezek pedig elengedhetetlenek az értékes, tápanyagban gazdag humusz előállításához.
Vetés és időzítés
A télálló zöldtrágya, például a mustár már márciusban vethető
A zöldtrágyát a kiválasztott növényfajtól függően március és október között vetik el. Ennek legjobb módja a következő:
- Először egy gereblyével távolítson el minden gyomot, amely esetleg nő.
- A kapával alaposan dolgozza fel a talajt, és lazítsa meg a felső talajrétegeket.
- A föld rögöket törje össze gereblyével.
- Vetd el szélesen a magokat az előkészített területen.
- Alternatív megoldásként használhat szórófejet is, ha van.
- Majd a magokat egy széles szénagereblyével laposan dolgozd a földbe.
- Végül menjen át a vetőmag területére egy fűhengerrel, ha van ilyen.
- A területet megöntözni, ha száraz.
A legtöbb mag körülbelül 6-14 napon belül kicsírázik, a növény típusától függően.
Vetés előtt
A kora tavasszal, február és március között kiszórt zöldtrágyát vetés előttinek nevezzük. Elsősorban a tél után a talajban élő mikroorganizmusok táplálására, aktivizálására szolgál. Ehhez a zöldtrágya formájához válasszon fagytűrő növényfajtákat, például spenótot (bot. Spinacia oleracea), báránysalátát (bot. Valerianella locusta), facéliát (bot. Phacelia tanacetifolia) vagy sárga mustárt (bot. Sinapis alba).
Ezek a növények mindaddig a területen maradnak, amíg el nem veti vagy el nem veti a tényleges növényeket. A zöldtrágya az ágyásban a zöldségsorok között hagyható úgynevezett alulvett növényként, és csak időnként vágják le, ha túlságosan megnő.
Alá- és közvetés
Az aljnövényzet és a takarónövények célja, hogy befedjék a talajt különböző évelő zöldségnövények, például kukorica, paradicsom, káposzta vagy bogyók között. Itt szórja ki a zöldtrágya növényeket, amint a termés megnőtt. Alacsony növekedésű és egynyári növények, mint például a nasturtium (bot. Tropaeolum), körömvirág (bot. Tagetes erecta), körömvirág (bot. Calendula officinalis) vagy porcsin (bot. Portulaca oleracea). Kellemes mellékhatása ezeknek a növényeknek, hogy a konyhában vagy a gyógyszeres szekrényben is használhatod őket.
Újravetés
A nyár végi betakarítás után a zöldségágyásokat újravetéssel befedhetjük. Ezeket a betakarítás előtt két-három héttel elveheti - például a sorok közötti alávetésként -, így az ugar fázisra már nincs szükség. Az erre használt növények többsége nem szívós, és az első fagynál elpusztul. A hatás szándékos, mert a talaj védett és laza marad a fagyott növényi tömeg alatt. Fagyérzékeny fajok, például sárgamustár, facélia vagy napraforgó helyett ültethetünk szívós leveles zöldségeket is, mint a spenót és a báránysaláta. Ez a változat azonban csak akkor javasolt, ha az ágyásokat a következő év végén kívánják telepíteni.
Mikor és hogyan kell a zöldtrágyát bedolgozni?
Az áttelelő fajokon kívül a zöldtrágyanövények körülbelül öt-tíz hétig maradnak az ágyásokon, majd lekaszálják őket. Azonban ne takarítsa el a növényi maradványokat, hanem hagyja ott, ahol vannak talajtakaróként. Ott rothadnak és humuszként kerülnek a talajba. Csak az alacsony növekedésű zöldtrágyanövényeket, például a kerti zsázsát és a báránysalátát nem kaszálják, hanem közvetlenül a talajba dolgozzák körülbelül öt centiméter magasságból.
A zöldtrágyát egyszerűen a talajba dolgozzák
Kaszálás a magok érése előtt
Győződj meg arról is, hogy a magok beérése előtt nyírd le a növényeket, különben a következő évben vadul csírázó növények tömegével lesz gondod. A nem szívós zöldtrágyanövények viszont általában a magok beérése előtt megfagynak, és így állva maradhatnak. Itt csak tavasszal nyírja le a maradványokat, és dolgozza be a talajba. Az ágy további három-négy hét után újrarendelhető.
Zöldtrágya növények bedolgozása a talajba
A nyírás kaszával, bozótvágóval vagy erős fűnyíróval történik. Ez utóbbi a legjobb választás, különösen, ha mulcsozó fűnyíróról van szó. Az egyformán jól feldarabolt zöldtrágyanövények gyorsabban rothadnak. A lekaszált növényeket azonban ne dolgozzuk azonnal a talajba, inkább hagyjuk száradni néhány napig. Ez különösen igaz a nagy levéltömegű fajokra, mert különben a talajban rothadhatnak. A fás szárú zöldtrágya növényeket (pl. napraforgó) viszont egyáltalán nem keverik be, hanem a komposztba jól felaprítva komposztálják. Itt a bomlási folyamat egyszerűen túl hosszú ahhoz, hogy a maradványokat azonnal beépítse a talajba.
Erre figyelni kell zöldtrágya használatakor
A növények kiválasztásakor figyelembe kell venni néhány tippet a vetésforgóval vagy a vegyes kultúrával kapcsolatban. Például nem szabad egyik területen egymás után nevelni ugyanazon növénycsalád képviselőit, különben bizonyos kórokozók felhalmozódnak a talajban, és veszélyeztetik a későbbi betakarítást. Tipikus példák erre a fonálférgek és a gombóc. Továbbá, különösen a hüvelyesek esetében, a gyökerekből való kiválasztás önintoleranciához vezet.
A vetésforgó figyelése
Ezért tartson három-négy év szünetet a termesztésben, mielőtt ismét termesztené egy adott növénycsalád képviselőjét a területen. Konkrétan ez azt jelenti: Ha keresztes virágú zöldségeket, például káposztát, retket vagy retket szeretne termeszteni a veteményesben, nem vethet zöldtrágyaként repcét, olajos retket vagy mustárt. Ha azonban borsót és babot tervezünk, csillagfürt, bükköny vagy lóhere nem használható zöldtrágyaként.
Phacelia a veteményeskertbe
A Phacelia viszont ideális a kertbe, mert nem kapcsolódik szorosan egyetlen zöldséghez sem, ezért nincs kölcsönhatás. Ugyanez vonatkozik a hajdinára is, amely egy olyan növény, amelyet nem szabad rebarbarával keverni. A körömvirág, más néven körömvirág segít a gyökérkárosító fonálférgek ellen.
Hogyan működik a zöldtrágya?
A zöldtrágya kevésbé a tényleges műtrágyázásról szól, hanem inkább a talajjavító intézkedésről. A betakarított zöldségágyások, de a gyümölcságyások és egyéb kerti területek is többféleképpen hasznosítják a zöldtrágyát. A növényválasztástól és a kívánt haszontól függően ez vethető főkultúraként, köztes növényként vagy alulvetésként, vagy bár ritkán, de ültethető.
Zöldtrágya a veteményesben
A zöldtrágya különösen hasznos az erősen fogyasztó zöldségnövények, például paradicsom, paprika, burgonya, articsóka, dinnye stb. termesztése előtt vagy után, mivel ezek a növények a további trágyázás ellenére is kimossák a talajt. A talajjavító intézkedések, valamint az ésszerű vetésforgó és vegyes művelés révén a talaj gyorsabban helyreáll, és a terméshozam is nő.
A betakarított ágyást újratelepítették? A betakarított borsót ásóval nagyon apróra vágták és zöldtrágyaként használják fel. A tetején vékony komposztréteg található, amelyet elsődleges kőporral és szarvforgáccsal dúsítottak. Az ágyás külső körébe 16 db fehér répa került, a belső körbe 8 db karalábé Lanro, a középső körbe 4 db színes mángold és a középsőbe 1 db sárga mángold? Kíváncsi vagyok milyen lesz pár hét múlva? újágy zöldtrágya fehérrépa karalábé lanro színes mángold mangold ágyásművelés alapozás őskőliszt szarvforgács műtrágya trágyázás biozöldség veteményeskert zöldségtermesztés zöldségágy zöldség bio stefanshobbykert
Egy bejegyzés, amelyet Stefans-Hobby-Garten (@stefans_hobby_garten) osztott meg 2019. július 8-án, 10:57-kor PDT
Zöldtrágya talajjavításhoz
A kedvezőtlen talajviszonyokon, például az új fejlesztési területeken a nehéz építőipari gépekkel összetömörített talajon zöldtrágyával lehet javítani, mivel a növények a gyökereik segítségével lazítják fel a talajt, és így védik az eliszapolódástól. A facélia (méhfűz), az őszi repce és a sárga csillagfürt különösen alkalmas a talajlazításra. Ugyanakkor ezek a növények rothadó növénytömegük révén növelik az értékes humusztartalmat.
Zöldtrágya a gyümölcsösben
A gyümölcsösben vagy a gyümölcsösben a virágzó zöldtrágyanövények - alulvetésként vetve - sok rovart vonzanak, amelyek viszont beporozzák az alma- és körtefákat. Ez is hozzájárul a gazdag gyümölcsterméshez, különösen azért, mert a fák nagy hasznot húznak a kiegészítő tápanyagokból.
A zöldtrágyának vannak előnyei a kert számára
A zöldtrágyának – a már említetteken kívül – számos pozitív hatása van a kertre. A sűrű növényszőnyeg nemcsak a nemkívánatos gyomok növekedését gátolja, hanem megakadályozza a talajeróziót és a tápanyagok kimosását az ugarból. Ez már nem védtelen a célzott ültetésnek köszönhetően.
A talaj dúsítása nitrogénnel
A hüvelyesek nitrogénnel gazdagítják a talajt
A zöldtrágyanövények nemcsak megőrzik a talajban lévő tápanyagokat, de még friss nitrogénnel is dúsítják azokat. A hüvelyesek a gyökereikben lévő gócbaktériumokat felhasználva szűrik ki a levegőből a nitrogént, majd a talajba való beépülés és lebomlás után továbbadják a következő növényeknek. Ez azt jelenti, hogy az édes borsó, bab, borsó és csillagfürt gyakorlatilag természetes, hosszú távú műtrágyaként működik.
Tömörödött talajok lazítása
A mélyen gyökerező zöldtrágyanövények - például lucerna és olajretek - szintén képesek fellazítani az erősen kötött talajt, és így elsősorban használhatóvá teszik. Ez a tulajdonság különösen fontos az új fejlesztési területeken, ahol a talaj gyakran nagyon tömör a nehézgépekkel végzett építési munkák miatt.
Humuszos anyaggal való dúsítás
Más fajok - például a téli bükköny vagy a facélia - tökéletesek a kimerült és/vagy homokos talajok humuszos dúsítására és így újra termékenysé tételére. Ezek a növényfajok sok levél- és viráganyagot fejlesztenek, ami a talajban komposztálódik, és ezáltal aktiválja a talaj élőlényeit.
A zöldtrágya előnyei egy pillantással:
- ugarterületek gyors zöldítése
- A talaj védelme az időjárás hatásaitól és ezáltal az eróziótól
- a talaj mélylazítása és levegőztetése
- Talajszerkezet javítása
- A kerti talaj gazdagítása tápanyagokkal
- A humuszképződés szempontjából fontos talaj élőlények aktiválása
- Tápanyagok (főleg nitrogén) felszívódása a levegőből
- Tápanyagok hasznosítása mélyebb talajrétegekből
- A gyomnövekedés visszaszorítása
- A dugások értékes talajtakaróanyagot képeznek
- Rovarlegelő virágzó zöldtrágyanövényekkel
- egyes zöldtrágyanövények küzdenek a fonálférgek (orsóférgek) és gombás betegségek ellen a talajban
A következő videó nagyon jól mutatja, hogyan lehet zöldtrágyával javítani a talajt, és mire kell különösen odafigyelni:
Gyakran Ismételt Kérdések
Vethetsz nyári virágokat is és használhatod zöldtrágyaként?
Természetesen zöldtrágyaként is használhatsz nyári virágokat, főleg, hogy nem csak jót teszel a kerteddel: a virágos növények számos rovart vonzanak magukhoz, és értékes legelőként szolgálnak méhek, poszméhek, lepkék és más állatok. Ez a táplálkozási funkció annál fontosabb, minél később van az év, mivel sok rovar a nyári hónapoktól kezdve már nem talál elegendő táplálékot. A borágó, az édesborsó, a körömvirág, a körömvirág és a napraforgó különösen alkalmas erre a célra.
A virágzó zöldtrágyának azonban van egy hátránya is: Amint beérnek a magok, a következő években színes virágok lesznek a kertben – és általában pontosan ott, ahol nem szeretnéd. Emiatt a növényeket időben le kell nyírni, mielőtt a magvak beérnek. Ügyeljen a vetésforgóra is, ami a veteményeskertben különösen fontos: semmi esetre se ültessen ugyanarra a helyre egymás után az azonos növénycsaládból származó növényeket. Ez elősegíti a betegségeket! Például a körömvirágot és a napraforgót nem szabad saláták előtt vagy után termeszteni.
Mely zöldtrágyanövények teszik különösen lazává a talajt?
A zöldtrágya növények termesztése a kiválasztott növényfajtól függően eltérő hatással van a kert talajára. Az új fejlesztési területeken az építőgépek miatt sajnos jellemző szilárd és kötött talajok nem csak gépi munkával lazíthatók. A talaj fellazításához ültessünk mélyen gyökerező növényeket is, mint a keserű csillagfürt (vagy általában csillagfürt), olajretek vagy napraforgó – ezek gyökerei is elérik a talaj alsó rétegeit, így biztosítva a jobb szellőzést és áteresztőképességet.
Mely zöldtrágyanövények különösen alkalmasak veteményeskertbe?
A megfelelő zöldtrágya kiválasztása a veteményeskertbe nem olyan egyszerű, elvégre növényegészségügyi okokból nem szabad egymás után nevelni az azonos családból származó növényeket. Ez azonban azt jelenti, hogy az egyébként ajánlott zöldtrágyanövények közül sokra már nincs szükség, mert a keresztes virágú növények, mint a mustár, a zsázsa vagy a repce nem jönnek ki úgy a káposztával, mint a retekkel vagy a retekkel – a lúdgyökér lenne a kellemetlen eredmény. Vannak azonban jól használható zöldtrágya növények is, amelyek igazi sokoldalúak, és valójában bármikor termeszthetőek: ezek közé tartozik a phacelia, de az őszi kalászosok is, például az őszi árpa vagy az őszi rozs.
Miért problémás az őszi gabona a veteményeskertben?
A téli gabonáknak, mint zöldtrágyanövényeknek számos előnye van: A magvak olcsók, és mint gabonafélék, a különböző fajták nem rokonok semmilyen zöldséggel, ezért habozás nélkül vethetők. Az őszi rozsnak és hasonlóknak azonban van egy hátránya: nagyon sűrű gyökérrendszert fejlesztenek ki, amelyet csak tavasszal lehet eltávolítani vagy bedolgozni, sok erővel és erőfeszítéssel.
Tipp
Ha hüvelyeseket, például lóherét vagy csillagfürtet szeretne zöldtrágyához használni, vetés előtt trágyázza meg a talajt kevés kőporral vagy algamésszel. A természetes anyag elősegíti a csomóbaktériumok aktivitását a növények gyökereiben.
