A tiszafa (Taxus baccata és Taxus media) népszerű sövénynövény a kertben, de erősen mérgező is. A gyermekes szülőket különösen érdekli az élénkvörös bogyók nélküli tiszafafajta. Vannak-e gyümölcstelen tiszafák, és ha igen, mit kell figyelembe venni a gondozásuk során?
Létezik tiszafa bogyók nélkül?
A 'Hillii' hím fajtát bogyók nélküli tiszafának tartják, és ideális gyermekes családok számára. Az örökzöld, szívós fajta fényes, sötétzöld tűkkel rendelkezik, magassága eléri az 500 centimétert, szélessége pedig akár 300 centiméter.
Melyik tiszafának nincs bogyója?
A 'Hillii' hím fajta jelenleg az egyetlen tiszafafajta, amely nem hoz olyan mérgező vörös gyümölcsöket, amelyek rácsábíthatnák a kíváncsi gyerekeket, hogy nassoljanak belőle. Mint minden tiszafa, a 'Hillii' is örökzöld, és vonzó, fényes, sötétzöld tűi vannak. A fajta a Taxus media hidrid vagy csésze tiszafához tartozik, amelyet robusztusnak és rendkívül szívósnak tartanak.
A 'Hillii' különösen jól érzi magát napos-árnyékos helyen, tápanyagban gazdag és meglehetősen nedves talajjal. Mint minden tiszafa, ez a fajta is nagyon lassan növekszik, és az első öt évben átlagosan 40-60 centiméter magasra nő. Teljesen kifejlett 'Hillii' akár 500 centiméter magasra és 300 centiméter szélesre is megnőhet.
Hogyan használjuk a nem termő tiszafát?
A nem termő 'Hillii' sokféleképpen használható:
- szegélyként pl. B. ágyakról vagy pázsitról
- társként
- adatvédelmi fedezetként
- alacsony sövényként
- tiszta tiszafasövényhez
- vegyes sövényhez
- pasziánszként, pl. B. topiary számára
- konténerüzemként
A 'Hillii' természetesen egyenes, kúpos növekedésű, és gyakran több hajtású. Ezenkívül a sövénynövény nagyon sűrűn nő, sok ággal, ezért idővel jó adatvédelmi árnyékolót képez.
Ha a 'Hillii'-t konténernövényként használja, helyezze olyan mély, mint széles, legalább 30 literes ültetőgépbe.
Mire kell figyelnem a nem termő tiszafa gondozása során?
A termő Taxus media 'Hicksii' hím megfelelőjét pontosan ugyanúgy ültetik és gondozzák, mint az összes többi tiszafafajtát. Ügyeljen arra, hogy a frissen ültetett tiszafák az első két évben mindig elegendő vízzel és tápanyaggal legyenek ellátva, így egy kicsit felgyorsulhat a növekedés.
Ez azonban nem okozhat elvizesedést, mivel ez a gyökérrothadáshoz és ezáltal a növény elvesztéséhez vezet. Ezért elengedhetetlen a laza, vízáteresztő talaj és a jó vízelvezetés. A tiszafasövényre az is jellemző, hogy nem kell minden évben levágni a lassan növő növényeket.
Mennyire mérgezőek a tiszafa gyümölcsei?
A tiszafa minden része potenciálisan halálosan mérgező. Tartalmazzák a szívaktív taxint, amely kis adagokban is súlyos mérgezést okozhat. A tűk és a magvak különösen mérgezőek, bár a környező pép az egyetlen része a növénynek, amely nem mérgező.
Ez megmagyarázza azt is, hogy a madarak miért eszik annyira a tiszafa gyümölcsét – egészben lenyelik a bogyókat, majd később sértetlenül ürítik ki a rendkívül mérgező magvakat. A pép ártalmatlan az emberre, de amint a benne lévő mag megsérül, a veszélyes méreg kikerül. Ezért a bogyókat nem szabad enni.
Tipp
Ne vágja ki túl korán a fiatal tiszafákat
Mindegy, milyen típusú tiszafáról van szó: a fiatal, frissen ültetett tiszafát az első két-három évben nem szabad kivágni. Ez azt jelenti, hogy a növények több energiát fordítanak a gyökérnövekedésre, ami viszont javítja robusztusságukat és egészségüket. A metszés legjobb ideje a nyár vége vagy a kora ősz.
