Humusz – ezt minden amatőr kertész tudja – rendkívül értékes dolog a kertben. De még néhány hozzáértő növényszakértő sem tudja igazán megválaszolni, hogy mi is ez pontosan. Az alábbiakban közelebbről megvizsgáljuk, miből készül a humusz, hogyan jön létre és mire képes a kertben.
Mi a humusz, és milyen jelentősége van a kert talajában?
Humusz a föld szerves anyagának lebomlott része, amely növényi és állati maradványokból áll. Termékenységet elősegítő hatása van, és olyan fontos tápanyagokat tartalmaz, mint a nitrogén, a foszfor és a kén. A humusz javítja a talajszerkezetet és a vízvisszatartást a kerti talajokban.
Mi is pontosan a humusz?
A humusz meghatározása első pillantásra nem nehéz: valójában csak a földben lévő szerves anyagok lebomlott részére vonatkozik, vagy arra, amely bomlási folyamatban van. Párja, vagy inkább előfutára a törmelék – a fel nem bomlott rész. Az ásványtalaj fennmaradó részét élő szervezetek alkotják – a biomassza.
Azonban, ha figyelembe vesszük a szerves anyagok bomlási folyamatát, a dolgok kezdenek bonyolulttá válni. Mert lebeg a határ a lebomlott és a le nem bomlott anyag között. Ez pedig főleg azért van így, mert a bomlási folyamat több szakaszon megy keresztül, és az anyag pontos „elhalálozási idejét” nem lehet pontosan meghatározni.
A bomlás során két különböző típusú humusz keletkezik - tápanyag és állandó humusz. Az ilyen típusú humuszok tartósságukban különböznek egymástól, amelyet összetevőik lebonthatósága határoz meg. A tápanyag humusz fele gyorsan lebomló szénhidrátból, másik fele ligninből áll. A permanens humusz viszont - ami alapvetően csak a bomlás egy későbbi szakasza - stabil szerves anyagként több ezer évig is eltarthat.
Excursus
Humusztartalom a talajban
A humusztartalom általában meglehetősen alacsony. Egy átlagos közép-európai talaj (azaz iszapostól a homokos vagy agyagos vályogig terjedő talaj) csak 1-15%-ot tartalmaz. Kivételt képeznek a tőzeges talajok (legalább 30 centiméter tőzegtartalmú talaj), ahol a humusztartalom 80% körüli is lehet. A humusz nagy része a termőtalajban található.
A valós átlagértékek szemléltetésére íme egy áttekintés a németországi talajok humusztartalmáról. Ez a Szövetségi Geotudományi és Természeti Erőforrások Intézete által a „Németországi termőtalajok szervesanyag-tartalma” című projekt részeként végzett tanulmány eredményeiből származik. 1985 és 2005 között mintegy 9000 talajprofil adatot értékeltek ki Németországban a három leggyakoribb földhasználati típusból – szántóföldi gazdálkodásból, erdőgazdálkodásból, erdőgazdálkodásból és gyepből –.
| Farmland | Erdészet/Erdészet | Gázsit | |
|---|---|---|---|
| Humusztartalom | 1-től 4%-ig | 2–8% | 4-től 15%-ig |
Hogyan keletkezik a humusz?
A humusz szerves anyagból jön létre a földben – mi is ez pontosan? Elsősorban természetesen már nem élő növények és növényrészek, például elh alt fa, lehullott levelek vagy gyökérmaradványok. De ide tartoznak az állatok maradványai is, például bőrtakarók, sörték vagy ürülék.
A bomlás során a szerves anyag több szakaszon megy keresztül, amelyek során különböző biokémiai reakciók és mechanikai folyamatok mennek végbe. Ezek a szakaszok a következők:
1. Előzetes fázis
A bomlás előzetes fázisában csak a szervezet saját anyagai lépnek reakcióba egymással, például oxidáció vagy hidrolízis formájában. A sejtszerkezet továbbra is érintetlen, ami azt jelenti, hogy a külső forma megmarad.
2. Kezdő fázis
A kezdeti fázisban az egyéb biokémiai reakciók mellett mechanikai kilúgozás is történik, például aminosavak és egyéb savak. Az így felszabaduló anyagok nagyszámú mikroorganizmust vonzanak magukhoz, amelyek táplálkoznak velük.
3. Zúzási fázis
A férgek és más rovarok lebontják a szerves anyagokat
Az aprítási fázisban az anyag – nem meglepő módon – jelentősen aprított. Nevezetesen az úgynevezett makrofauna, azaz a férgek, pókok, rovarok és csigák. Megeszik az anyag egy részét, más módon választják ki és a talajba dolgozzák.
4. Szétszerelési és átalakítási fázis
Végül a töredékeket az enzimek lebontják. Ez végül is olyan szervetlen anyagokat hoz létre, mint a víz vagy a nitrogén-dioxid. Ez a folyamat végső soron ásványi és nehezen lebomló anyagokat, például lignint hoz létre, amelyet elsősorban a gombák bomlanak le és alakítanak át. Ezt az úgynevezett mineralizációt (azaz földesedést) agyag-humusz komplexumnak is nevezik, vagyis a szerves és szervetlen töredékek kapcsolatának. A humuszanyagok mindenekelőtt agyagásványokkal egyesülve biztosítják a humusz értékes morzsaképződését, amely biztosítja annak talajstrukturáló, víz- és tápanyagmegtartó tulajdonságait.
Miből készül a humusz?
Ezt nem lehet általánosságban megválaszolni. A humuszra bomló szerves anyag összetétele mindig más - attól függően, hogy mely növény- és állatfajták hagyatéka helyben összeér. (és a korukat is!)
A humusz típusát elsősorban a nitrogén-szén arány alapján mérik. A nitrogén az értékes növekedésserkentő komponens. Ezenkívül a humusz foszfort és ként is tartalmaz, amelyek szintén fontos anyagok, amelyek elősegítik a növények növekedését.
Humusz jelentősége
A humusz sok értékes tápanyagot tartalmaz
A humusznak mindenekelőtt vízháztartás-szabályozó, szerkezetformáló és termékenységet elősegítő jelentősége van a talaj számára. Mindenekelőtt a benne található anyagok, a nitrogén, a kén és a foszfor nélkülözhetetlenek a növények növekedéséhez. Ezenkívül a humusz omlós állaga szivacsszerű szerkezetként hat, ami hatékonyan segíti a talajt a vízhiány és a felesleg megbirkózásában. Ez azt jelenti, hogy a talajvíz hosszabb ideig áll a növény- és állatvilág rendelkezésére, és az árvizek könnyen felszívódnak.
Pórusos szerkezete a humuszt a szennyező anyagok, például a növényvédőszer-maradványok hatékony szűrőjévé is teszi.
Humusz a CO2-t is meg tudja kötni – több ezer évig.
Mire használják a humuszt?
Humuszt általában a kerti talaj tápanyagokkal való dúsítására, a víz tárolására vagy a kiszáradás megelőzésére, valamint a talaj védelmére használják. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a talaj fontos élőlényei, különösen a mikrofauna, különösen jól érzik magukat a talajtakaró védőrétege alatt, és szorgalmasan elősegítik a humuszosodást.
A kerti talajban a humusz népszerűsítésekor ügyeljen a következőkre:
- komposztot vagy mulcsot vigyen fel tél előtt, hogy megvédje magát a hidegtől, és először tavasszal távolítsa el a réteget, hogy a nap és a meleg elérje a talajt
- a különösen sötét komposztanyag jótékony hatással van a talaj felmelegítésére tavasszal
- Jobb, ha saját komposztot használsz a humusz dúsítására, melynek alapanyagait kontrollálhatod. A komposztáló üzemekből vagy a hagyományos mezőgazdaságból származó humuszos talaj gyakrabban szennyezett vegyi szennyező anyagokkal, gyantákkal, gombákkal és gyommagvakkal. Ha saját maga készíti a komposztot és így a humuszát, és következetesen kertészkedik vegyi növényvédő szerek használata nélkül, akkor a legjobb „szerves humuszt” kapja.
- A tavaszi kiegészítő oltás nitrogéntartalmú növényi trágyával (főleg csalánból) még hatékonyabbá teszi a talajtakaró kijuttatását. Mindenekelőtt kezdeti növekedési lendületet ad a növényeknek vetéskor
- Vigyen fel egy réteg talajtakarót elég vastagon, hogy a gyomok nehogy elfoglalják a területet.
A mulcs véd a gyomoktól és a kiszáradástól
A tápanyagon és az állandó humuszon kívül sok más különbség is van a humuszkozmoszban. Elsősorban a kiindulási anyagok összetétele és a keletkező hatások között teszünk különbséget. A különböző növények és állati maradványok különböző anyagokat tartalmaznak, amelyek ennek megfelelően hatnak a talajra.
Ha saját maga szeretne humuszt készíteni, ennek legjobb módja a szokásos kertészeti komposztálás és a komposzt talaj bedolgozása a talajba, ahol a helyi talajfauna és ásványi anyagok segítségével humusz keletkezhet. Már az egyszerű mulcsozás is tápláló humuszréteget hoz létre a termőtalajban. Attól függően, hogy milyen alapanyagokból készül a komposzt, más-más humusz keletkezik. A levelek az egyik legfontosabb talajtakaró anyag, mert a természetben is jelentősen hozzájárulnak a humuszképződéshez. Ezzel kapcsolatban alapvetően a következőket mondhatja:
- Gyümölcsfa- vagy bükkfalevelek, levágott fű és egyéb nitrogéntartalmú anyagok (pl. trágya): tápanyagra szoruló növényekhez, különösen zöldségekhez
- Tölgy levele kéreggel és favágással együtt: talajtakaráshoz savkedvelő növények, például rododendronok vagy bogyós bokrok alatt
- Dió, platán vagy gesztenye levele: nagyon csersavas és nehezen rothadó, ezért talajtakarásra vagy humusztermelésre alkalmatlan
A pázsit saját fűvel történő mulcsozása kiválóan alkalmas a természetes humusz létrehozására közvetlenül a helyszínen. A kutatások kimutatták, hogy a talajtakaró fűnyíróval rendszeresen nyírt pázsit masszívabb gyepet hoz létre, és jobban ellenáll a versengő növényekkel és fűbetegségekkel szemben.
Tipp
Ha humuszképződésre szeretne mulcsozni, érdemes a talajtakaró anyagot jól felaprítani a kiterítés előtt - például aprítógéppel vagy a gyephez közvetlenül mulcsos fűnyíróval. Ez elősegíti a bomlási szakaszokat, valamint a mikroorganizmusok és enzimek munkáját. Ez azt jelenti, hogy kertje gyorsabban profitál a keletkező humusz tápláló, szerkezetteremtő és vízháztartást szabályozó hatásából.
Mikor van értelme a humuszpromóciónak?
A kerti talaj humusztartalmának elősegítése alapvetően mindig ésszerű. Főleg persze, ha olyan konyhakertet művelsz, amiből sok termést szeretnél hozni. Nem hiába emlegetik a „kertész fekete aranyaként” azt a komposztot, amelynek előállításával és felhasználásával elősegíti kertje talajának humifikációját. Általánosságban elmondható, hogy a 4%-nál kisebb humusztartalom alacsonynak számít – az erősen felforgatott és kilúgozott termőföldek általában sokkal alacsonyabbak. Attól függően, hogy mekkora vagy alacsony a sűrűsége, ideális esetben a kerti talaj humusztartalma 4% felett legyen.
Ha nem vagy biztos abban, hogy a kerted talajában mennyire van szükség tartós termékenységi injekcióra, akkor kifejezetten tesztelheti a talaj humusztartalmát. Ehhez azonban bizonyos felszerelésekre van szükség, amint azt a következő videó is mutatja:
Humus im Gartenboden - Humusgeh alt ermitteln
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a különbség a humusz és a komposzt között?
A megkülönböztetés tulajdonképpen csakis a létrejöttének lendületében rejlik: a humusznál a természet, a komposztnál az ember kezdeményezi. Az emberek a természetes talajtól elkülönítve (pl. komposztkupacban vagy egyszerű halomban) készítik el komposztkupacukat, kifejezetten kerti talajuk javítására és a mikroorganizmusok segítségére számíthatnak. A humusz ezzel szemben tiszta természeti alkotás, és természetesen kötéseket hoz létre ásványi anyagokkal és helyben előforduló mikroorganizmusokkal. Ha a komposztot a kerti talajba bekeverjük, az fokozatosan valódi humuszsá válik.
Hogyan készíthetsz humuszt magad?
Ezt lényegében már megválaszolták az előző kérdéssel: Az igazi humusz csak természetes bomlás útján jön létre a földben található helyi ásványok és mikroorganizmusok hatására. Csak úgy „készítheti” saját maga a humuszt, ha a természetes talajra bízza a feladatot. Ha olyan komposztja van, amely már előrehaladott bomlási stádiumban van, és bedolgozza a talajba, akkor igazi humuszt kap, ahol csak akar: a zöldség- és virágágyásokban vagy a gyepen.
Hol lehet kapni humuszos kerti talajt nagyobb mennyiségben?
A kertbe nagy mennyiségű komposztot beszerezhet a hulladékkezelő cégektől ill.különítse el a humuszos és földi növényeket. Az értékes, tápanyagban gazdag és szerkezetformáló talajt általában komposzttalajként, és nem humuszos talajként adják el, mert szigorúan véve csak akkor beszélhetünk humuszról, ha az hosszú ideig a természetes talajban maradt és tovább fejlődik. helyben lebomlani. A humusz- és talajgyárakból általában 5-10 euró köbméter (nem tömeg) áron lehet komposztföldet átvenni. Az egyedi szállítás gyakran ésszerű szállítási díjat igényel.
Hol lehet olcsón humuszos talajt kapni?
A nagy vaskereskedések, mint az Obi vagy a Hornbach, nagyon olcsón kínálnak humusztartalmú komposztföldet. De jobb, ha nem csábít el az alacsony ár. Mert és gyakran az ajánlatok komposztáló üzemekből származó ipari humusz, amely nem elhanyagolható mértékben szennyezett vegyi növényvédőszer-maradványokkal, gyommagokkal, gombaspórákkal, sőt műanyaggal és kis mennyiségű nehézfémekkel, amelyek a nem megfelelően elhelyezett szerves hulladékgyűjtőkből származnak. A saját komposztálással teljesen ingyen, és ha gondosan kezeli kerti hulladékát, káros anyagoktól mentes humuszhoz juthat – az ár itt csak türelem.
Honnan ismeri fel a jó hummust?
A jó humusz és a kevésbé jó humusz megkülönböztetéséhez egyszerűen érzékszervi vizsgálatokat végezhet. Bízzon az orrában, a kezében és a szemében. Az értékes humusz kiegyensúlyozott, omlós és egyenletesen nedves, kellemesen fás és gombás illatú, tiszta, sötét színű. A bolti olcsó, műanyagba csomagolt „ipari” humuszban gyakran magas a víz, sőt a tápanyagtartalom is. Természetesen a magas víztartalommal többet lehet keresni, főleg, hogy a komposztcsomagokat tömeg szerint árulják.
Alkalmas-e a humusz termesztésre?
Abszolút. A humusz a termőtalaj fontos alkotóeleme, mert csodálatosan omlós, levegős szerkezetű, sok vizet képes tárolni, ami optimális a fiatal gyökerek fejlődéséhez. Könnyedén készíthet termesztőföldet saját kezűleg is, ha jól beérett komposztot, azaz előkészületi humuszt keverünk homokkal.
