Lenyűgöző kagylóciprus: hátterek, gondozás és egyebek

Tartalomjegyzék:

Lenyűgöző kagylóciprus: hátterek, gondozás és egyebek
Lenyűgöző kagylóciprus: hátterek, gondozás és egyebek
Anonim

Nem csak a kagyló alakú tűfészkek teszik a kagylóciprust a stílusos előkertek vagy japánkertek rendkívül kitűnő növényévé. Mert itt egy igazi nemesfával van dolgunk, amely hazájában a szakrális építkezésben is karriert csinált.

kagylóciprus
kagylóciprus

Mi az a kagylóciprus, és milyen körülményeket részesít előnyben?

A kagylóciprus (Chamaecyparis obtusa) Japánból származó örökzöld tűlevelű fa. Oszlopos növekedése, kagyló alakú tűlevelei és jellegzetes, szabálytalan koronaszerkezete jellemzi. A részben árnyékos helyeket és a humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kedveli.

Eredet

A kagylóciprus másik elterjedt német neve a Hinoki hamisciprus – és ez a név már sok eredetére utal. Így van – a botanikai nevén Chamaecyparis obtusa természetesen Japánból származik. Erre utal nemcsak távol-keleti hangzású nevük, hanem a japán kertkultúrára oly jellemző művészi megjelenésük is. Német szemszögből a kagylóciprust először P. F. von Siebold és J. G. Zuccarini botanikusok írták le a 19. század közepén.

Hazájában a kagylóciprusnak sokkal több van, mint pusztán dekoratív kerti felhasználásra. Inkább gazdasági célokra is használják sok egyéb pozitív tulajdonsága miatt. Például értékes illóolajokat tartalmaz fában és tűlevelekben, amelyekből nyerik az úgynevezett hinoki olajat. Csodálatosan citromos illatú világos faanyagukat Japánban is használják nemes alapanyagként szent épületekhez, például templomokhoz és palotákhoz, szentélyekhez és asztaliteniszütőhöz is.

A kagylóciprus nálunk főleg csak díszkertekben használatos. A törpe formák, például a kis kagylóciprus különösen gyakoriak ebben az országban.

Eredet egy pillantásra:

  • Az izomciprus Japánból származik
  • A németek írták le először a 19. század közepén
  • Japánban nemcsak díszként, hanem értékes faanyagként is használják szakrális épületekben
  • Hinoki illóolaj kinyerésére is
  • Nekünk csak kertdíszítésre való, főleg. a. a törpe formák

Növekedés

A kagylóciprus a ciprusfélék családjába tartozik, és örökzöld tűlevelűként nő. Szokását a kiterjedt oszlopforma és a kissé szabálytalan elágazódás miatt eredeti, kissé sajátos koronaszerkezet jellemzi. A korona már a talajhoz tapad, és kúpos, széles hajtásokat képez. Ezek lapos, legyező alakú formát alkotnak, így a névadó, széles, kagyló alakú szerkezetek a végein emelkednek ki.

Az izomciprusok akár 40 méteres magasságot is elérhetnek – az itthon elterjedtebb törpekagylóciprusok azonban maximum 2,50 m magasak és 1,5 m körüli szélesek. Nagyon lassan nőnek is. A belül világos fatörzset vörösesbarna kéreg veszi körül.

Növekedési jellemzők a kulcsszavakban:

  • Oszlopos növekedés
  • Kiálló, szabálytalan szerkezetű, a talajhoz közel ülő korona
  • Szélesen legyezős, lapos, kagyló alakú hajtásvégek
  • Növekedési magasság akár 40 méter, törpefajokkal csak 2,50 m körül

levelek

A kagylóciprus rövid tűlevelei a ciprusokra jellemző pikkelyszerű szerkezetűek, és a hajtások végéhez közel helyezkednek el. Ezek legyezőszerűen vannak szétterítve, és mintha összenyomódnának – így alakulnak ki a levélcsoportok jellegzetes héjszerű formájuk. A levelek színe mély sötétzöld.

Virágok és gyümölcsök

Alapvetően a kagylóciprusok természetesen virágokat és toboztermést hoznak szaporítás céljából. A tobozok sűrűn pikkelyezett, gömb alakúak, 8-12 milliméter átmérőjűek, és fészekszerűen helyezkednek el a hajtások végén. Az itthon termesztett kerti formák azonban sterilek – így sem virágot, sem tobozt nem teremnek.

Melyik hely alkalmas?

A kagylóciprus a részben árnyékolt helyet részesíti előnyben. A túl sok napsütés mindenképpen károsíthatja – de ennek ellenére ügyeljen arra, hogy minden oldalról minél egyenletesebben kapjon fényt, különben hajlamos rendszertelenül növekedni.

Persze ez nem olyan egyszerű, főleg a nyílt terepen - déli tájolású, ahol a tűlevelűeket oldalról nyugatról és keletről, délen pedig fák vagy hasonlók világítják meg. Ha azonban árnyékos, akkor jól működhet. Konténeres termesztés esetén a göndör növekedés veszélye természetesen esztergálással is könnyen leküzdhető.

A kagylóciprust nem szabad sziklakertbe tenni – még akkor sem, ha japán megjelenése jól mutatna egy távol-keleti kialakítású kavicságyásban. Egyáltalán nem szereti a köves ágyfelület szárazságát és nagy hősugárzását.

A helyszínre vonatkozó követelmények hamarosan:

  • Részlegesen árnyékoltabb, nem túl intenzíven napos – aszálykárok veszélye
  • Győződjön meg róla, hogy minden oldalról egyenletes fény van, hogy elkerülje a görbe növekedést
  • Elhelyezkedés a sziklakertben nem ajánlott

további információ

Milyen talajra van szüksége a növénynek?

A kagylóciprusnak áteresztő, friss, nedves és viszonylag humuszban gazdag növényi szubsztrátumra van szüksége. A pH-értéknek a meglehetősen alacsony, azaz mészszegény tartományban kell lennie. Ha a kagylóciprust a szabadba ültetjük, és a tervezett helyen agyagos, nehéz talajt találunk, akkor azt jól meg kell lazítani, homokkal és levélkomposzttal javítani. Természetesen a kavicsból készült vízelvezető réteg sem rossz ötlet.

Az edényben lévő aljzathoz jó minőségű, tápanyagban gazdag virágföldet használjunk, amelyet egy adag homokkal vagy kókuszrosttal és egy kis lávaszemekkel lazítsunk meg. Az edényben lévő kagylóciprus is örül a komposzttal való állandó tápanyagellátásnak.

A Föld követelései egy pillantással:

  • áteresztő, humuszos, friss-nedves
  • ph értéke meglehetősen alacsony
  • A nehéz talaj fellazítása és javítása a szabadban homokkal és levélkomposzttal, kavicsos vízelvezető réteggel
  • A cserépben: jó, tápanyagban gazdag virágföld némi komposzttal és homokkal

Hogyan kell átültetni helyesen?

Nagyon kevés kerti növény szereti az átültetést, különösen, ha szabadban termesztik. Ez alól a kagylóciprusok sem kivételek. Bár összességében nagyon robusztusak, lassú növekedésük miatt nem könnyen veszik meg a lábukat új helyen. De ha valóban meg akarja valósítani, akkor a következőképpen járjon el:

Az őszi időpontot érdemes választani, amikor a tűlevelű fő vegetációs fázisa befejeződött, de még nincsenek komoly fagyok. A gyökérlabdát lehetőleg nagyvonalúan és körültekintően ássuk ki, és helyezzük a fát az új ültetőgödörbe, amelyet kavicsos vízelvezető rétegből és homokos komposztföldből kialakított alapágyazattal biztosítottunk. Ezután töltse be a lyukat humuszban gazdag talajjal, körös-körül jól dörzsölje le és öntözze meg erőteljesen. Javasoljuk, hogy az ültetési terület tetejére egy réteg talajtakarót helyezzen el, hogy megvédje a megterhelt gyökérrendszert a hidegkárosodástól és a kiszáradástól.

Ne metssön, hogy kompenzálja az elkerülhetetlen gyökérkárosodást. A lassan növő tűlevelűnél ez inkább gyengítő, mint erősödő.további információ

Vágd le helyesen a kagylóciprust

Elvileg nem szükséges az itthon termesztett törpekagylóciprusok gondozása. Amúgy nagyon lassan nőnek, és egyedül maradva alakulnak ki legjobban jellegzetes szerkezetük. Az ilyen típusú tűlevelűeknél különösen nem tanácsos radikális metszés, mivel a régi fában lévő vágásokból nem hajt ki újra. A fiatalabb példányok tavasszal még kissé megrövidíthetők külső területeken, ha alakjuk nem alakul ki a kívánt módon. De soha ne vágjon vissza körülbelül 3 cm-nél többet.további információ

Bonsai

Ennek ellenére a minikagylóciprusok sok más ciprusfajtához hasonlóan alkalmasak kerti bonsai termesztésre is. Egy művészien kiképzett kagylóciprus nagyon dekoratív lehet, főleg egy előkertben. Tervezéskor különösen ajánlott a pontos lombvágással dolgozni. A szigorúan és szabályosan drótozott ágak vonzóak, ha a formás tűket az ágak végén lévő, precíz kontúrú bokrokba helyezzük.

A törzs és az ágak bekötésekor ügyeljen arra, hogy májustól távolítsa el a vezetékeket, amikor a vastagság növekedése megkezdődik. Így elkerülheti a vezetékek nyomait vagy benőttségét. A bonsai kagylóciprust a növekedési szakaszban rendszeresen meg kell műtrágyázni.további információ

Kagylóciprus szaporítása

A kagylóciprusfa szaporítása nem teljesen triviális. Általában lassú növekedése miatt vegetatívan szaporítva sem túl szapora. Ennek ellenére a vágási módszer valójában az egyetlen választási módszer a magánkertészek számára. A steril kerti formákból úgysem kapsz magot.

Általában nagyobb az esélye a növekedésre fiatalabb anyanövényekkel, amelyek még tele vannak lével. A dolgok nagyon bonyolulttá válhatnak a régebbi példányokkal. Nyár végén ferde vágással vágjunk ki minél frissebb, körülbelül 15 centiméter hosszú hajtást a korona felső részéből. Lombtalanítsd, kivéve egy felső levélpárt. Erősen ajánlott a vágott felületet gyökerező porba mártani (8,00 € az Amazonon).

Az előkészített dugványt helyezze humuszban gazdag virágfölddel ellátott ültetőtálba. A növekedés esélye akkor a legnagyobb, ha rendelkezésre áll egy (mini) üvegház, amelyben egyenletesen meleg, nedves és védett klímát tud biztosítani a dugványoknak. Sok fényt kell kapnia, de védeni kell a közvetlen napfénytől.

Ha a dugvány új hajtásokat hoz létre, akkor Ön - vagy Ő - sikerült, és megnőtt. Folytassa a termesztését bent vagy üvegházban a tél folyamán. A fiatal kagylóciprust csak az első életéve után szabad szabadba ültetni.további információ

Betegségek

A kagylóciprus nagyon érzékeny a vizesedésre. Ha az ültetési talaja nem elég áteresztő és nedves, megtámadhatja a Phytphthora cinnamomi gomba, amely a gyökerek rothadását és a növény elhalását okozza. Ültetéskor ügyeljen a megfelelő vízelvezetésre és a nehéz talajok jó fellazítására durva szemű homokkal.

A kagylóciprust is érintheti a tűlevelűeknél gyakran előforduló hajtáspusztulás. Ezt a betegséget az érintett területeken elhaló hajtásokról és fekete pontokról ismerheti fel. Gombaölő szerrel azonban könnyen megfékezhető a hajtás pusztulása.további információ

Kártevők

A kagylóciprust alkalmanként megtámadhatják a pikkelyes rovarok vagy takácsatkák.

Pikkelyrovarok

A pikkelyes rovarokat többek között a mézharmatról ismerheti fel, amelyet akkor választanak ki, amikor a kagylóciprus lédús hajtásait szívják. Ha nem vigyázunk, a mézharmat alatt korompenészgombák is fészkelhetnek.

Ha a pikkelyes rovarok fertőzöttsége még viszonylag gyenge, először mechanikusan támadja meg az állatokat, nedves ruhával vagy fogkefével távolítsa el őket a növényről. Ezután a kagylóciprust csalán vagy tansy főzetével kezelheti. Ha a fertőzés előrehaladottabb, használjon olaj alapú készítményeket, amelyek megfojtják a tetveket.

Pókatkák

Ezek a paraziták valójában elsősorban szobanövények kártevői. De nem állnak meg a kagylóciprusok ízletes hajtásainál. Könnyen felfedik magukat a finom szövedékeken keresztül, amelyekkel a gazdanövény ágait és leveleit befedik. Az olyan szerkezetileg robusztus növényekkel, mint a kagylóciprus, a kerti tömlőből származó erős vízsugárral dolgozhat. Alaposan permetezze be őket, ha szükséges többször is. Ezzel általában kordában kell tartani a fertőzést.

Ha a populációk túlságosan makacsok, előfordulhat, hogy le kell vágnia a növény érintett részeit, és a lehető legpontosabban ártalmatlanítania kell őket, ideális esetben elégetni. A ragadozó atkák használata, például a Feltiella acarisuga epeszúnyog formájában, ökológiailag különösen ésszerű. Az ültetett kagylóciprusokon azonban csak nyáron lehetséges, amikor a hőmérséklet 20°C felett van. Csak így lesznek a hasznos rovarok megfelelő életkörülmények. Magas páratartalom is legyen.

fajták

A 'Nana Gracilis' törpefajta leggyakrabban szaküzletekben található. De van néhány más termesztett forma is, amelyek elsősorban lombszínükben és néha növekedési szokásukban is különböznek egymástól.

Chamaecyparis obtusa ‘Nana Gracilis’

Németül a fajtát egyszerűen törpekagylóciprusnak hívják. Növekedése valóban törpe – maximális magassága eléri a 3 métert, szélessége pedig körülbelül 2 méter. Tömör, jól elágazó, kezdetben gömbölyű, később kúposabb növekedést mutat. A vízszintesen elnyúló ágak sűrű tűbokrokat alkotnak. Kompakt, takaros megjelenése miatt a fajta sírbeültetésre is alkalmas.

Chamaecyparis obtusa ‘Lycopodioides’

Ezt a fajtát németül korallciprusnak is nevezik. Már ez a név is jelzi különlegességét: Valójában korall alakú, csavart hajtásokat fejleszt, amelyek sokkal finomabb megjelenést kölcsönöznek neki, mint legtöbb fajtársa. A tű színe hideg kék-zöld. Magasságát és szélességét tekintve nagyjából akkora, mint a Nana Gracilis fajtáé.

Chamaecyparis obtusa ‘Fernspray Gold’

Ez a fajta is mindent elmond: Aranysárga tűszín jellemzi, ami üde, finom karaktert kölcsönöz neki. Növekedése is kivételes: enyhén ívelt, a talajból kinyúló ágakat formál elkeskenyedő hegyekkel, finom tűkkel. Emiatt a páfrányhoz hasonlít. A Fernspray Gold nagyon lassan növekszik.

Chamaecyparis obtusa ‘Aurora’

Az Aurora fajtát a sárgás tűlevelű levelek is jellemzik, ezért különösen vonzó színárnyalatot tud létrehozni, különösen sötét levelű tűlevelűekkel kombinálva. Akárcsak a Nana Gracilis, meglehetősen bokrosra és tömörre nő, de legfeljebb egy méteres magasságban jelentősen kisebb. Szélessége eléri a 60 cm körüli.

Chamaecyparis obtusa ‘Pygmaea’

Ez a fajta meglehetősen gömb alakú növekedést mutat, és 3,50 méter körüli magasságával valamivel nagyobb, mint a többi törpefajta. Tűlevelű levelei üde zöld színűek, ősszel barnássá válnak.

Ajánlott: