A rétek ember alkotta biotópok, amelyeket nem lehet magukra hagyni. Ehelyett gondozásra szorulnak – a rét típusától függően többé-kevésbé –, hogy a rajtuk növő fajok sokfélesége tovább gyarapodjon. Egyes réttípusok esetében a megfelelő gondozás magában foglalja a meszezést is.
Miért és mikor érdemes meszelni egy rétet?
A réteket a savanyú talajok javítása és a növények sokféleségének megőrzése érdekében meszelni kell. A meszezés különösen hasznos száraz és szegényes réteken. Két-három évente, tavasszal vagy ősszel kell elvégezni.
Miért érdemes meszelni a réteket?
A meszezés biztosítja a túl savanyú talajok javítását. Ha a talaj pH-értéke a savas tartományba esik, a réti növények nem tudnak tovább növekedni, és kiszorítják őket a savasabb talajokhoz szokott növények. Különösen a száraz és szegény rétek igényelnek meszezést, bár nem szabad szeszélyből meszelni, hanem talajminta alapján határozzuk meg a tényleges igényt. Az úgynevezett indikátornövények, mint a mezei zsurló, a sóska, a vadárvácska és mindenekelőtt a moha jelzik elsőként a mész szükségességét. Ha viszont főként elhullott csalánt, csalánt vagy pásztortáskát találsz a kertedben, ez egy meglehetősen lúgos, magas pH-értékű talajra utal.
Vigyázat: Ne meszelj le minden rétet
Nem minden rétet szabad meszelni, mivel egyes élőhelyeket ez az intézkedés tartósan megzavar. A tilalom különösen minden nedves és mocsaras rétre vonatkozik, mert a láposabb altalajnak savas pH-értékre van szüksége ahhoz, hogy a kifejezetten ezekhez a környezeti feltételekhez alkalmazkodó növények fejlődhessenek. A meszezés viszont különösen hasznos szegény és kövér réteken, valamint mezőgazdaságilag használt réteken.
Mikor és hogyan történik a mészmosás?
A meszezést körülbelül két-három évente kell elvégezni, lehetőleg tavasszal vagy ősszel. Ha a kövér rétet meszelik, akkor nem szabad egyidejűleg állati trágyát, pl. trágyát stb. kijuttatni. Ellenkező esetben a nitrogén nem kerül a talajba, hanem egyszerűen a levegőbe kerül. A kezelt réteken - az esőgyakoriságtól függően - a felhasznált mészfajtától függően legalább négy hétig nem lehet legeltetni, hogy elkerüljük az állatok mérgezését. Ez azonban csak az égetett mészre vonatkozik, amely más néven égetett mész.
Milyen mészkőfajták vannak?
Alapvetően háromféle mész létezik. A szénsavas mész a legkíméletesebb, mert csak nagyon lassan bocsátja ki a hatóanyagokat. Ezzel a mésszel a túl meszesedés gyakorlatilag lehetetlen. Bár a maró vagy égetett mész sokkal gyorsabban hat, otthoni kertekbe nem ajánlott az emberekre, állatokra és növényekre gyakorolt maró hatása miatt. A két említett típuson kívül van még vegyes mész, amely - típustól és szállítótól függően - nagyon eltérő arányban állítható össze.
Tippek és trükkök
A meszezéshez hasonlóan a rétek trágyázásakor sem szabad minden rétet trágyázni. Különösen a szegényes réteken érdemes keveset vagy egyáltalán nem trágyázni a kényes ökológiai egyensúly miatt.
