Sok kertész tavasszal csodálkozik azon, hogy az állítólagos szívós levendula miért nem élte túl az elmúlt telet, és miért fagyott halálra. Valójában sokat hibázhat, ha áttelelte ezt a meglehetősen robusztus növényt – még akkor is, ha egyes útmutatók ennek az ellenkezőjét állítják. A leggyakoribb hibák a helytelen fajtaválasztás, helytelen hely, a téli védelem hiánya vagy a túl gyakori/helytelen öntözés. Nagyon hideg, de napos télen a levendula is kiszárad.
Mely levendulafajták strapabíróak, és hogyan ápolod őket télen?
A kemény levendulafajták, mint például a Hidcote Blue, a Munstead, a Miss Katherine és az Imperial Gem alkalmasak kerti telepítésre. Védelmet nyújtson a szél és a nedvesség ellen, télen takarja be a növényeket kefével vagy szigetelő szőnyeggel, és kerülje a késői metszést.
Igaz, télálló vagy fagyálló?
Először is, ha fiatal levendula növényeket vásárol, nagyon ügyeljen a télállóságra vagy fagyállóságra vonatkozó jelölésekre. Sok tájékozatlan kertészeti dolgozó összekeveri a „álló” és a „télálló” kifejezéseket, és azt gondolja, hogy ugyanazt jelentik. Ez azonban téves, mert különösen a télálló fajták aligha alkalmasak a kerti áttelelésre. Azokat a növényeket, amelyek csak nagyon rövid ideig bírják a fagypont alatti hőmérsékletet, télállónak is szokták nevezni – de hosszabb ideig tartó fagy esetén is halálra fagynak, jól védve is. Ehelyett válasszunk tél- vagy fagytűrő fajtákat, mert ezek lényegesen kevésbé érzékenyek az állandó fagy és az ingadozó hőmérséklet okozta stresszre.
Az éghajlati övezettől függ
A „télálló” és „fagyálló” besorolás azonban nem garantálja, hogy növényei sértetlenül túlélik a telet. Végül is a „tél” nem ugyanazt jelenti Németország minden részén. Németország összesen hét hideg zónára oszlik, bár a minimum hőmérsékletek meglehetősen változhatnak. Tehát ha egy levendula növényt biztonságosan a szabadban hagyhatunk a szőlőtermő övezetekben, akkor aligha éli túl az alacsony vagy gyorsan változó hőmérsékletet Bajorország egyes részein vagy a tengerparton. Ezzel összefüggésben fontos tudni, hogy a fagyállóság és a télállóság nem ugyanazt jelenti. A fagytűrő növények még az alacsony hőmérsékletű hosszú időszakokat is jól átvészelik, erősen ingadozó éghajlaton azonban ritkán.
Télálló fajták a kertbe
Ez különösen igaz a télálló levendulára, amely elviseli az alacsonyabb hőmérsékletet, de nehezen viseli a vadul ingadozó hőmérsékletet. A levendula hozzászokott a mediterrán éghajlathoz, amely többé-kevésbé egységes éghajlatot foglal magában, mint a Németország egyes részeire jellemző drasztikus hőmérséklet-esések és időjárási változások. Ezért még a télálló levendulafajtáknál is gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről a növények védelme érdekében. Csak az igazi levendula fajtái számítanak szívósnak – ezért alkalmasak a házikertbe ültetésre. Ez a 600 és 1600 méter közötti hegyvidéki régiókból származik, ezért robusztusabb. A következő fajták bizonyultak a német kertekben:
- Hidcote Blue
- Munstead
- Katherine kisasszony
- Imperial Gem
Ezt a levendulát azonban télen védett helyen kell termeszteni, pl. H. ne huzatos helyen, mivel a növények nem tolerálják az (erős) szelet.
Mely levendulafajták nem szívósak?
Az összes többi levendula nem télálló, bár a Speilavender és a Lavandin legalább részben télállónak számít. Ezek a növények azonban jobban járnak, ha hideg házban telelnek át, akárcsak a tarajos levendula, amely sem nem szívós, sem nem télálló. A gyapjas levendula és a páfránylevelű levendula szintén nem alkalmas a szabadban való áttelelésre.
Télenálló levendula megfelelően
Ősztől – azaz szeptembertől/októbertől – lehetőleg kefével vagy levelekkel takarja be az elültetett levendulát. A speciális szigetelő hidegvédő szőnyegek (19,00 € az Amazonon), például a kókusz- vagy gyapjúszőnyegek szintén jól használhatók. Ez különösen igaz az érzékenyebb fiatal növényekre, az évelő levendulák e tekintetben robusztusabbak. A huzat nem csak a hidegtől, hanem a túl sok nedvességtől is védi a növényeket – még télen is végzetes a felvizesedés a levendula számára. Ezért csak akkor szabad öntözni, ha a talaj nem fagyott, és a víz megfelelően el tud folyni. Ha a levendulát hó borítja, semmiképpen ne távolítsa el – a hótakaró megvédi a növényeket a hidegtől.
Ne metszd le túl későn a levendulát
Sok kerti növény esetében az őszi metszés a télre való felkészülés része – a levendula esetében azonban nem. Ezt legkésőbb augusztus elején érdemes utoljára metszeni, mert az elszáradt tövek természetes védelmet nyújtanak télen a hideg ellen. A késői vágás felesleges energiát is megfoszt a növénytől, mivel sok fajta újra virágozni kezd.
Légy óvatos fagyban és napsütésben
A nap télen a napra éhes levendulára is veszélyes lehet. Főleg fagypont körüli hőmérsékleten, napsütéses napokon a levelek és a talaj nedvessége gyorsabban elpárolog, mint ahogy a növény képes felvenni a vizet. Ebben az esetben fennáll a növény kiszáradásának veszélye, ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni, hogy nincs-e ennek jele, és ennek megfelelően kell eljárni. A levendula sem szereti az állandó fagyot, és jó védelmet igényel a növényi szőnyegekkel szemben – különösen, ha nincs hó.
Tippek és trükkök
A cserepes levendula mindig érzékenyebb, mint az ültetett levendula, ezért más szabályok vonatkoznak rá. Ha az edényeket kint kell hagyni (és esetleg csak rövid időre bevinni), akkor védőszőnyeggel tekerheted be, magát a levendulát pedig kefefával boríthatod be.
