Mivel a rögfa számos hagyományos élelmiszerben előfordul ízesítőként, nyilvánvalóan alapvetően ehető. A rendszeres fogyasztásnál azonban óvatosnak kell lenni, különben egészségkárosodást okozhat.
Mérgező vagy ehető a dög?
A fatörmelék kis mennyiségben ehető, italok és ételek ízesítőjeként használható. Azonban túlzott vagy rendszeres fogyasztása esetén a benne lévő kumarin egészségügyi problémákat, például álmosságot, fejfájást és májkárosodást okozhat.
A rúd használata az élelmiszerekben
A rőfa ízesítő aromaként vált ismertté az elmúlt száz évben, elsősorban a következő termékek révén:
- Maibowle vagy Waldmeisterbowle
- Berliner Weisse
- Waldmeisterbrause
- Waldmeister limonádé
Jellemző íze, valamint bizonyos ételek és italok bizonyos savtartalma frissítő és élénkítő hatású. Ezen túlmenően az erdeivirágot fejfájás természetes gyógyírjaként is használják és használják, emésztést serkentő és görcsoldó hatásúnak is tartják. Míg korábban sok it alt és a gyerekeknek szánt cukrászsüteményt igazi erdei fával ízesítették, mára ezek az ízváltozatok egy mesterségesen létrehozott aromára vezethetők vissza. Németországban ugyanis 1974 óta tilos a valódi rúzs használata ezekben a termékekben a benne található kumarin miatt.
Felülső fogyasztás veszélyei
Alapvetően az erdei rózsa jótékony hatású az egészségre, mint káros, ha helyesen kezelik és takarékosan adagolják. A gyermekeknek szánt termékekben való felhasználásának tilalma azonban a sokszor igen rendszeres fogyasztás és az esetleges egészségkárosodás miatt következik be. A rúdból származó kumarin túladagolása nemcsak álmosságot és fejfájást okozhat, hanem maradandó májkárosodást is okozhat.
A helyes eljárás a rőfa betakarításához
A Galium odoratum néven ismert erdeivirág növényt általában természetes forrásokból gyűjtik az erdőben, de néha kifejezetten a kertben, árnyékos helyeken is termesztik. Régiótól függően a rúd április közepe és május közepe között virágzik, röviddel ez előtt éri el legerősebb aromáját.
Tippek és trükkök
A fafenyő salátákban és desszertekben fűszernövényként is ehető, de az aromát általában úgy nyerjük, hogy a rövid ideig megfonnyadt szárat egy kevés folyadékba áztatjuk.
