Ha helyesen tervezed a zöldségtermesztést, szinte egész évben táplálkozhatsz a saját kertedből. Ha ennek megfelelően állítja be megemelt ágyát, akkor az összes szükséges eszközt el tudja tárolni - például integrált rekeszekben és polcokon.

Hogyan lehet helyesen emelt ágyat létrehozni?
Magaságyás kialakításához először építsen egy stabil szerkezetet fából, fémből vagy kőből, ideális esetben töltse fel komposzttal és földdel ősszel, majd ültessük el tavasszal. Válasszon könnyen kezelhető zöldségeket, és kövesse a vetésforgót és a vegyes termesztést a sikeres betakarítás érdekében.
Mikor a legalkalmasabb az emelt ágyás megépítése?
Kompostos emelt ágyásokat lehetőleg ősszel alakítsunk ki, hogy télen át érjenek, és tavasszal végre friss földdel tudjunk feltölteni. Ez megakadályozza, hogy az ágyás összedőljön, amikor éppen telepítette. Ez a módszer több tápanyaghoz is juttatja a növényeket. A csak talajjal feltöltött emelt ágyásokat csak röviddel az ültetés előtt, tavasszal lehet felállítani – nem áll fenn az összeomlás veszélye.
A megfelelő zöldség kiválasztása az emelt ágyásba
Ha kezdő vagy az emeltágyás kertészkedésben, kezdje azzal, hogy a lehető legkönnyebben termeszthető zöldségeket válasszon, mint például a saláta, a retek, a bazsalikom, a cukkini, a paradicsom és a tök. A bab és a borsó is szinte magától terem – akárcsak a petrezselyem, a metélőhagyma, a póréhagyma és a zeller. Így sikerélményt szerezhet, és szabadidődben felhalmozhatja a szükséges szakértelmet.
Választható fajta
Ne csak salátát ültess vagy vess el, figyelj a fajtára. Különösen a káposzta, a saláta, a zeller és a sárgarépa esetében vannak olyan különleges fajták a piacon, amelyeket kifejezetten az év különböző időszakaiban való termesztésre hoztak létre. Az ilyen változatokkal egész évben sokféle zöldség termeszthető. A „korai” salátafajták jobban tűrik a hideget, míg a késői fajták nem bánják a nyári meleget, és nem virágoznak idő előtt. Ezt az idő előtti virágzást a szaknyelven „lövésnek” vagy – régiótól függően – „lövésnek” is nevezik. Különösen a leveles zöldségek, mint például a saláta, a spenót és a mángold, valamint számos fűszernövény hajlamosak erre gyakori időjárási változások, extrém hőség vagy késői ültetés esetén.
Vetés vagy ültetés?
Sok zöldséget közvetlenül emelt ágyásokba vetnek. Egyes érzékeny fajoknál, például a paradicsomnál, a mi szélességi köreinken a rövid nyár nem elég ahhoz, hogy a növénynek elegendő ideje legyen a termések beérésére. A kertész egy egyszerű trükkel megkerüli ezt a problémát: egyszerűen az érzékeny zöldségeket részesíti előnyben az ablakpárkányon, a hidegkereten vagy az üvegházban. Ezek az előnevelt fiatal növények akár nyolc hetes előnnyel rendelkeznek – így optimálisan kihasználható az értékes, korlátozott művelt terület a magaságyásban. Ezután csak olyan zöldségeket, például sárgarépát vagy retket vessünk, amelyeket nem lehet közvetlenül az ágyásba termeszteni.
Műveléstervezés
A kertben a megfelelő műveléstervezés meglehetősen bonyolult: be kell tartani a vetésforgót, bizonyos zöldségeket nem szabad más mellé ültetni és egy szezon után szünetet kell tartani. A magaságyásban a kertészek sok tényezőtől függetlenebbek: Például ugyanazon a zöldségfajtán sok éven át egymás után lehet ugyanazon a helyen termeszteni, elvégre minden évben új talajt pótolnak. Ennek ellenére van értelme, ha a vetésforgó és a vegyes termesztés néhány alapszabályát is betartod a magaságyásban.
Vetésforgó

A vetésforgót be kell tartani, különösen az emelt ágyásokban
A vetésforgó vagy a vetésforgó a különböző zöldségfajták termesztésének éves változását jelenti. Ennek az az oka, hogy az azonos növénycsaládból származó zöldségeket csak három-négy év különbséggel szabad ugyanazon a területen, azonos talajban termeszteni. Ez megakadályozza, hogy a kórokozók, például gombák vagy fonálférgek egyre jobban elterjedjenek a talajban. Különösen a keresztes virágú zöldségfélék, amelyek közé tartozik mindenféle káposzta, de a rakéta, a kerti zsázsa, a karalábé és a retek is érzékenyek az ebből eredő betegségekre. Az említett esetekben a klubgyökér tönkretenné a termést. Ez egy gyökérbetegség, amelynek kórokozója sok évig életben marad a talajban.
A különböző tápanyag-összetétel optimális hasznosítása magaságyásban
A vetésforgó során figyelembe vett másik szempont a tápanyagszükséglet. A zöldségeket és fűszernövényeket nehéz, közepes és gyenge táplálékra osztják, attól függően, hogy mennyi tápanyagra van szükségük az egészséges növekedéshez. A komposztrétegezésű, klasszikus emelt ágyásban az első évben nagyon magas a tápanyag-ellátottság - ideális a nagyevők számára. A második évben a közepesen evők, a következő évben pedig az alacsony evők követik. Egy vetésforgó az emelt ágyásban például így nézhet ki:
- 1. Évjárat: paradicsom, zeller, káposzta, cukkini
- 2. Évjárat: Svájci mángold, sárgarépa, cékla, saláta és spenót
- 3. Évjárat: Borsó, bab, fűszernövények, hagyma és póréhagyma
Természetesen az első évben közepes és gyenge etetőket is ültethetünk az ágyásba. Ezután egy kicsit dúsabban nőnek, és sok tápanyag fel nem használt marad, de a termesztés továbbra is működik.
Vegyes kultúra
Egy másik stratégia az ágyban való minél változatosabb – és ezáltal a betegségekre való kevésbé fogékonyság – érdekében a kevert kultúra. Itt is figyelembe veszik a különböző növények tápanyagigényét, így a gyenge etetők mellé nehéz etetőket is ültethetünk (hogy ne kerüljenek egymás útjába), de a mélyen gyökerező mellé sekély gyökerű növényeket is. növények. Ennek a módszernek számos előnye van: Minden tápanyagot optimálisan használunk fel, és a sűrűbb ültetés azt jelenti, hogy az ágyásban nincsenek hézagok. Ráadásul egyes fajok elősegítik egymás növekedését, míg mások akadályozzák egymást.
- Jó szomszédok például a sárgarépa és a hagyma; káposzta és zeller; Káposzta és körömvirág, valamint petrezselyem és körömvirág.
- Rossz szomszédok a bab és a borsó; bab és hagyma/póréhagyma; uborka és paradicsom; káposzta és hagyma; Saláta és petrezselyem, valamint saláta és zeller.
Tipp
Hogy ne kelljen egyszerre betakarítani az összes zöldséget, és ne tudjon vele mit kezdeni: csak kis mennyiségű sárgarépát, salátát, babot vagy borsót ültessen vagy vessen két-négy hetente. Ez azt jelenti, hogy csak egy kis mennyiség áll készen a betakarításra, amelyet könnyedén felhasználhat a következő adag betakarításáig.