Kőzetpor: ásványi anyagok forrása az egészséges növények növekedéséhez

Kőzetpor: ásványi anyagok forrása az egészséges növények növekedéséhez
Kőzetpor: ásványi anyagok forrása az egészséges növények növekedéséhez
Anonim

A mesterségesen előállított műtrágya több okból is problémás, beleértve a hobbi- vagy házikerteket is. Ökológiai és költséghatékony alternatíva azonban a kőpor, még ha szigorúan véve nem is műtrágyáról van szó. Ebből a cikkből megtudhatja, hogy lehet-e műtrágyázni kövekkel, és hogyan.

Elsődleges kőzetliszt
Elsődleges kőzetliszt

Mi az a kőpor és hogyan használják fel a kertben?

A kőzetliszt különféle kőzetekből készült, finomra őrölt por, amelyet talajadalékként használnak a kerti talajok javítására, valamint a növények fontos ásványi anyagokkal és nyomelemekkel való ellátására. Nem műtrágya, hanem ökológiai talajadalék, ami komposzttal keverhető.

A köveket enni egészséges! A kőzetpor és az ásványi anyagokban gazdag elsődleges kőpor egészséges a növények és az emberek számára.

Mi az a kőpor?

Amint a neve is sugallja, a kőpor nagyon finomra őrölt kövek. Ezek szemcsemérete 0,2 milliméternél kisebb, és ideálisak a talaj javítására és a növények értékes ásványi anyagokkal való ellátására. A porszerű lisztet általában baz altból, gránitból, diabázból vagy más mély kőzetből készítik, és agyagásványokat és mészkövet is adnak a malomhoz. A kőbányák és Németország évente mintegy ötmillió tonnát termelnek ki, értékes ökológiai anyagot biztosítva.

Talajadalékként kőlisztet használnak, melynek összetevői a talaj összetételének javítását, ezáltal a növények közvetett táplálását szolgálják. A por a kiindulási kőzettől függően körülbelül 80 százalékban szilícium-dioxidot (erősíti a növényeket a betegségek és kártevők ellen), valamint alumínium-oxidot (8-35 százalék) és egyéb nyomelemeket és fontos ásványi anyagokat tartalmaz. A vulkáni hamuból/lávából vagy agyagból készült kőpor egyébként már a római ókorban is ismert volt talajjavítóként.

Jogi szabályozás

A Németországban érvényes műtrágyatörvény szerint a különféle kőzetporok talajadalékokként szerepelnek, ezért megkülönböztetik őket a műtrágyáktól. A talajadalékok definíciója szerint „jelentős tápanyagtartalom nélküli anyagok”, amelyek azonban „biotikusan, fizikailag vagy kémiailag befolyásolják a talajt” azzal a céllal, hogy például a műtrágyákat hatékonyabbá tegyék. Ugyanez a szabályozás vonatkozik Ausztriára is, egyedül Svájc említi külön a magnézium-kőzetport a műtrágyák között a műtrágyák forgalomba hozataláról szóló EVD-rendeletben.

Háttér

Különbség az elsődleges kőpor és a kőpor között

A kőzetpor és az elsődleges kőpor egyaránt kapható a kereskedelemben, ami néha zavart okoz. Valójában a felhasznált kőzetek nem különböző korúak, hanem a lisztek összetételében van a különbség:

  • Primitív kőzetliszt: kizárólag diabázból vagy baz altból áll
  • Kőliszt: Különféle kőzetek, például gránit, pala, kvarcit, márvány vagy szienit keveréke

Ebből adódóan a különböző lisztek összetevőiben is különböznek, mivel a kiindulási kövek mindegyike más-más összetételű ásványi anyagot tartalmaz.

Tipp

Egyébként bármilyen kőből készíthetsz kőport, de nem minden kő alkalmas növényi trágyázásra. A homok például szigorúan véve természetes kőpor.

Használat

Az ókori rómaiak már kőport használtak talajuk termékenyebbé tételére. Manapság az ásványi anyagokat többféleképpen használják fel.

A mezőgazdaságban

kőpor
kőpor

A kertészek gyakran keverik a kőport komposzttal

A kőlisztet egyre gyakrabban használják fel az ökológiai gazdálkodásban, különösen amióta az Észak-Rajna-Vesztfáliai Agrárkamara különböző tanulmányai kimutatták, hogy így lehet növelni a terméshozamot. A kőport általában műtrágyával vagy állati trágyával keverik, így a növények is kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlásban részesülnek. A terepkertészek viszont ugyanezért szeretik a komposztot kőporral keverni.

A kertben

A kertben ásáskor évente egyszer kőport kell a talajba bedolgozni. A talajtól és a kőpor típusától függően négyzetméterenként 100 és 500 gramm közötti mennyiséget kell kijuttatni. Hogy valójában mennyire van szüksége, az a következő tényezőktől függ:

  • Talajtípus: agyagos, homokos vagy vegyes talaj
  • pH érték: savas, semleges vagy lúgos
  • Ültetés: Milyen növényeket érdemes termeszteni, gyenge, közepes vagy nehéz etetőt?

Győződjön meg arról, hogy a savanyú talajon termő növényfajokat, például a rododendront vagy azáleát ne, vagy csak nagyon kevéssé adjuk kőporral, mert ez a pH-érték növekedését okozza. A lisztek azonban nagyon alkalmasak az erősen fogyasztó növényekre, például a paradicsomra, mivel hosszú távon fontos ásványi tápanyagok kerülnek a talajba, és kevésbé kimosódik.

A következő videó bemutatja, hogy a felhasználási lehetőségek milyen sokoldalúak a kertben, a magaságyásban és a kerti tóban is:

Tippek a kertben való használatra

A következő tippek segítenek a kőpor helyes használatában a kertben:

  • A baz altliszt szinte minden kerti talajra alkalmas.
  • Homokos talajokhoz használjon bentonitot.
  • A mészkő magnézium savanyú talajokra alkalmas.
  • Vigye fel a kőport tavasszal vagy ősszel.
  • Derítse fel felületesen a talajba a gereblyével.
  • A korábbi és bedolgozott zöldtrágya javítja a hatást.
  • Ugyanez vonatkozik a növényi mulcsrétegre is.
  • A komposzt elkészítésekor azonnal adjon hozzá kőport, hogy felgyorsítsa a rothadási folyamatot.
  • Növényi trágya használatakor egy marék kőpor megköti a kellemetlen szagokat.
  • Porozza be a növények leveleit kőporral, különösen eső után vagy a reggeli órákban, hogy megvédje őket a gombás betegségektől és kártevőktől.

Fákhoz

Ha a növényeket és a gyümölcsfákat rendszeresen kőporral látják el, a terméshozamok érezhetően növekedhetnek. Ez nemcsak az ásványi anyagok és nyomelemek utánpótlásának köszönhető, hanem mindenekelőtt a növények jobb egészségi állapotának is. A termék távol tartja a kártevőket és a betegségeket, és különösen hatékony ott, ahol számos növényi kártevő ellen nincs házikertbe engedélyezett termék. A fák megerősítéséhez keverje össze a kőport egy kevés vízzel, és öntse közvetlenül a fák gyökérterületére. Ugyanez vonatkozik az egyébként sebezhető rózsákra is.

kőpor
kőpor

Adagolás

A kőzetpor mennyisége a talaj típusától, de a kiválasztott terméktől is függ. A gyártók konkrét adagolási utasításokat adnak a csomagoláson, de vannak bizonyos ajánlások:

  • Mésztalaj: akár 150 gramm négyzetméterenként
  • Savas talaj: 200-300 gramm négyzetméterenként

Az azonban, hogy hígítva vagy tisztán használja a lisztet, nincs hatással az adagolásra.

Tippek a megfelelő kőpor vásárlásához

A kőpor beszerzésének elvileg a hobbikertekben is van értelme, mivel kevesebb műtrágyát használ, és nagyrészt elkerülheti a növényvédő szerek használatát. A kőpor (11,00 € az Amazonnál) általában 2, 5, 5 vagy 10 kilogrammos zacskókban kapható, bár lehet választani a nagyobb mennyiséget is - elvégre az anyag nem tud romlani. Ügyeljen azonban arra, hogy száraz helyen tárolja! Lehetőleg lávalisztet válasszon, mivel ebben van a legmagasabb a vas és egyéb nyomelemek aránya.

Ha mészérzékeny növényeket szeretne ültetni a kertben, ajánljuk az alacsony kalciumtartalmú kőport.

Különféle kőpor és felhasználási területeik

Ezen a ponton röviden bemutatjuk a kert legfontosabb kőporait, és elmagyarázzuk, hogy mely területeken használhatók a legjobban.

Primitív kőzetliszt

A primitív kőzetliszt általában diabázból vagy baz altból áll, mindkét típus hasonló ásványianyag- és nyomelem-összetételű. A diabázliszt azonban valamivel több kalciumot tartalmaz, ezért gyakran használják savas talajokhoz. A savanyodás a helytelen műtrágyázás miatt következik be, amikor az ásványi műtrágyát túlzott mennyiségben vagy rossz összetételben alkalmazzák. Az elsődleges kőzetlisztet azonban nemcsak talajmentesítésre használhatja, hanem komposzt-adalékként vagy csalántrágya és egyéb növényi trágya adalékaként is. A finom anyag megköti a szagokat, és gondoskodik arról, hogy a kertben kevésbé legyen szaga. A komposzton a liszt is támogatja a mikroorganizmusok tevékenységét, így a komposzt gyorsabban bomlik le.

Láva liszt

Kémiai összetételében a lávaliszt hasonlít az elsődleges kőzetliszthez – elvégre minden típusa vulkáni eredetű –, de nagyobb mennyiségben tartalmaz nyomelemeket, például vasat. Emiatt különösen alkalmas nagy fogyasztású növények (például paradicsom) ellátására, valamint gyönyörű pázsit készítésére.

Zeolitliszt

kőpor
kőpor

Ha zeolitlisztet használ, spórol a műtrágyán

A zeolit egy nagyon különleges anyag, mert jelentősen javítja a talaj raktározási képességét, ezáltal növelheti a műtrágyázás hatását. Előnye, hogy a zeolitliszt használata segít megtakarítani a műtrágyákat. De legyen óvatos: A zeolitliszt magas lúgosságú, pH-értéke 8, ezért nem szabad semleges vagy akár lúgos pH-értékű talajokon használni. A 7,5 feletti talajérték azt jelenti, hogy a tápanyagok már nem jutnak ki a gyökerekhez, cserébe a talajban élő mikroorganizmusok túlságosan lebontják a humuszréteget. Ezért használat előtt feltétlenül mérje meg a talaj pH-értékét.

Agyagliszt

Az őrölt agyag – például bentonit – felhordása hasznos a homokos talajokban, hogy javítsa víz- és tápanyagraktározási képességüket.

Gyártás

A kőport az általában szilárd forráskőzet őrlésével nyerik. A gyártók általában vulkáni kőzetet használnak erre a célra, mivel ez a növények számára előnyös összetételben különösen nagy mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz. A leggyakrabban ezeket a kőzettípusokat használják:

Rock típus Definíció Megjelenés Összetétel
Baz alt alap effúziós kőzet, vulkáni sötétszürke-fekete Kalcium, Vas, Magnézium
Diabás alap effúziós kőzet, vulkáni zöldes kalciumban gazdag
Láva alap vulkáni kőzet szürkétől feketéig Kalcium, Vas, Magnézium
Kvarc stabil szilícium-dioxid más különféle ásványok
Zeolit Szilikátkő más különféle ásványok
Gránit magmatikus mélykőzet szürke különféle ásványok

Más típusú kőzeteket is használnak - például agyagpor bentonitot -, de ezek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért eltérően használják őket, például a kerti talaj víz- és tápanyag-raktározó képességének növelésére. A laza szerkezetű kőzettípusok a legalkalmasabbak, mivel később finom, morzsalékos szerkezetűek, amelyek megtartják a vizet a talajban és támasztják a gyökereket.

A kiválasztott kőzeteket először apró darabokra törik, és csak ezután őrlik meg egy sziklamalom. Egy rendszer automatikusan kiszűri a nagyobb kődarabokat. Az egész folyamat azonban nem annyira ökológiai, mint az várható volt, mert a kőpor előállítása sok energiába kerül.

Összetétel és összetevők

Egy kőzetpor vagy elsődleges kőzetpor konkrét összetétele elsősorban a felhasznált kőzetektől függ. A lávaliszt például magas vastartalmú, bár szinte az összes fontos ásványi anyag és nyomelem megtalálható a különféle elsődleges kőzetlisztekben, és a növények számára elérhető.

Az elsődleges kőzetliszt legfontosabb összetevői:

  • Magnézium
  • Kalcium
  • Vas
  • Szilícium-dioxid
  • Kálium
  • Nyomelemek, például molibdén és mangán

Különbséget teszünk bázikus és savas primer kőzetliszt között, ami szorosan összefügg a kalciumtartalommal. Az alapkőporok sok kalciumot tartalmaznak, míg a savasak keveset. A „savas” kőzetpor azonban nem igazán savas, mert pH-értéke általában a lúgos határon van. A legtöbb elsődleges kőzetpor pH-értéke 6,5 és 13 között van. A kőzetporok egyébként nem alkalmasak a pH-érték csökkentésére vagy növelésére, mert a kalciumtartalom túl alacsony. Erre a célra a legjobb a kerti meszet használni.

Hogyan működik

A kőzetpor csak a talajban lévő mikroorganizmusokkal, a talaj savaival és a vízzel kölcsönhatásban lehet hatékony. A finom port az utóbbi kettő lebontja, így azásványi anyagok és nyomelemek a növények rendelkezésére állnak, és a gyökereken keresztül felszívódnak. Ez a folyamat azonban nagyon lassú.

A kőpor azonban sokkal fontosabbtalajjavítóként, amely a talaj élőlényeit termékeny humusz képzésére serkenti. Hiszen a lábunk előtti föld holt növényi részekből és finomra őrölt ásványi kőzetekből áll. Az ilyen agyagos-humuszos talajok nagyon jól tárolják a vizet anélkül, hogy nehezednének és légáteresztővé válnának.

Egy másik fontos hatásmechanizmus, különösen a gránit alapú kőpor esetében, a nagy mennyiségű szilícium-dioxid, amely támogatja a növényeket a kártevők és kórokozók – különösen a gombák – elleni védekezésben. Emiatt a kőporok isNövényerősítők

Újabb kőpor-próba a cukkini penészgomba ellen. Penész előtt, majd jól porított. Lássuk, működik-e, mondja a Gabyd cukkini mehltau falschermehltau gesteinsmehl biosaatgut

Bio-Saatgut (@gaby.bio.saatgut) által megosztott bejegyzés 2018. augusztus 9-én, 11:42-kor PDT

Gyakran Ismételt Kérdések

Miért teszel kőport a trágyához?

A csalántrágya és más növényi trágyák hatékonyságát az erjedési folyamat adja, amely azonban nagyon kellemetlen szagot is fejleszt. Ez a szagképződés megelőzhető kőpor hozzáadásával, főleg, hogy a növényi trágya ásványi anyagokkal dúsítható, és a kert trágyázására használható.

Te magad tudsz kőport enni?

Valójában vannak olyan kőporok, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. Ne használjon azonban olyan termékeket, amelyek a kertbe vannak bejelentve, mert ezek más anyagokkal szennyezettek. Az ásványi porokra az élelmiszerjog vonatkozik, és ennek megfelelően kell címkézni őket.

A kőpor is segít a puszpángmoly ellen?

Sok kertész arra esküszik, hogy kőport használ a bukszusfúró ellen. Ennek a bosszantó kártevőnek a távoltartása érdekében az év elején porozza be a bokrokat porral, és a kezelést rendszeresen ismételje meg a vegetációs időszakban.

Tipp

A veszélyeztetett növények körüli kőpor gyűrű távol tartja a falánk csigákat. A termék segít a bolhabogarak, levéltetvek és más növényi tetvek, erdei tetvek, hangyák és a Colorado burgonyabogár ellen is.

Ajánlott: