A fajokban gazdag szilvafűfélék családja biztosít számunkra dús, virágzó dísznövényeket ágyásokba és erkélyekbe. Egy egészen különleges ólomfűfaj is az árnyékos kertben fejleszti égszínkék virágait. Itt megtudhatja, hogy melyik ólomfű virág szépsége mutatkozik be árnyéknövényként.
Melyik szilvafű tűri az árnyékot?
Akínai ólomfű(Ceratostigma plumbaginoides) az egyetlen olyan kertben használható tollafaj, amely árnyékban való elhelyezésre alkalmas. Az évelő Kelet-Ázsiában, Észak- és Közép-Kínában őshonos. Olvassa el ezeket a kertészeti szempontból érdekes jellemzőket:
- Növekedési szokás: kúszó, fás futókat képez.
- Növekedési magasság: 15-30 cm.
- Lombozat: nyárzöld, rézvörös őszi szín.
- Virágzási idő: augusztustól októberig égszínkék csésze virágokkal.
- Erdőkompatibilitás: -35°C-ig ellenáll.
Melyik ólomfű nem tűri az árnyékot?
A legtöbb szilvafűfajnapimádó és nem tűri az árnyékot. Legfeljebb a részleges árnyék megengedett. Ide tartozik a fagyérzékeny hegymászó növény, a Cape Plumbago (Plumbago auriculata) a déli oldalon lévő erkélyládához. A feltételesen szívós európai plumbago (Plumbago europaea) dekoratív ékezeteket ad, mint pazar cserje cserepekben és napfényes sziklakertekben. Az ólomfű növények az árnyékban lévő helyre visszamaradt növekedéssel és ritka virágokkal reagálnak.
Tipp
Az ólomfű áttelelhet az árnyékban
Az áttelelés részeként a Cape plumbago (Plumbago auriculata) és az európai tonhal (Plumbago europaea) felhagy az árnyéktól való idegenkedéssel. Kellő időben történő tárolás esetén a fagyérzékeny évelők ideális esetben világos és hűvös helyen, 5°C és 8°C közötti hőmérsékleten telelnek át. Az árnyékos téli szállásokon az örökzöld ólomfűfajok lehullatják leveleiket. A tavaszi metszés után a lombtalan évelők ismét kihajtanak.
