A szil is elterjedt ebben az országban. Könnyű megkülönböztetni más fáktól bizonyos jellemzők, például virágok, levelek és növekedési szokások alapján. De nem minden bodza egyforma. Meg tudnád azonosítani a különböző fajtákat? Ha tudod, hogy mely szilfajták léteznek, és milyen tulajdonságok jellemzik őket, az egyáltalán nem probléma.
Mely szilfajok találhatók Közép-Európában?
Közép-Európában a szilnak három fő típusa van: a hegyi szil, a lapos szil és a mezei szil. Virágszínükben, levélnyélhosszukban és elterjedési területükben különböznek Németországon belül.
Nemzetségekre és szakaszokra bontás
A szil egy lombhullató lombos fa, amely többnyire az északi féltekén honos. A fajok széles skálája nő Közép-Európában, valamint Eurázsiában és Közép-Amerikában. A nemzetség körülbelül 40-50 különböző fajt foglal magában, amelyek az Ulmus alnemzetséghez vagy az Oreoptelea alnemzetséghez tartoznak. A botanikusok ezt az alnemzetséget különböző szakaszokra osztják:
- Blepharocarpus
- Chaetoptelea
- Trichoptelea
- Lanceifoliae
- Microptelea
- Ulmus
Közép-Európában háromféle szil nő:
- a hegyi szil
- a fehér szil
- és a mezei szil
Az őshonos szilfajok
A hegyi szil
A hegyi szil akár 40 méter magasra is megnő, szürkésfekete kérge van, és tavasszal (március-április) sárga virágokat hoz.
A lapos szil
Kicsit korábban, mint a hegyi szil, a lapos bodza zöld-lila virágait mutatja. Kéregük szürkés-zöld.
A mezei szil
A mezei szilnak viszont fehéres virágai vannak, amelyek márciustól áprilisig fejlődnek. Magassága elérheti a 40 métert is, de a termőhelyi adottságoktól függően gyakran ez alatt is marad.
Különbségek a szilfajok között
A fenti szövegből már megtudhatta, hogy Közép-Európában a három különböző szilfaj különböző színű virágokat hoz. A fajta másik jelzése a levélszár hossza. Míg a mezei szil levelei nem meredek, addig a hegyi szilé rövid, a lapos szilé pedig hosszú szárú.
Németországi forgalmazás
A szilfajok előfordulási gyakorisága Németországban eltérő. A hegyi szil elsősorban az alacsony hegyláncokban nő. A fehér szil valószínűleg a Szövetségi Köztársaság északkeleti részén található. A Felső-Rajna Graben területén elsősorban mezei szilok laknak.
A holland szil betegség
Az elmúlt években a szilfa, egy veszélyes ascomyceta nagy aggodalmat keltett a természetvédők körében. Egyelőre semmilyen ellenintézkedés nem történt. Ez azt jelenti, hogy az itt honos három szilfaj a veszélyeztetett fafajok közé tartozik. A hegyi szil különösen érintett a betegségben. A remény Hollandiából érkezik, ahol mára rezisztens fajtákat fejlesztettek ki.
