A portugál babércseresznye (Prunus lusitanica), ahogy a neve is sugallja, eredetileg Portugáliából származik. Az akár hat méter magas cserje vagy fa más mediterrán régiókban is megtalálható, például a Kanári-szigeteken, Spanyolországban, Dél-Franciaországban vagy Marokkóban. A cserjét néha erősen mérgezőnek nevezik. Mi van mögötte?
Mérgező a portugál babér?
A portugál babércseresznye mérgező, mert levelei és magjai prunazint tartalmaznak, egy cianogén glikozidot, amely rendkívül mérgező hidrogén-cianidot szabadít fel. A növény termése azonban nem mérgező.
Elvileg mérgező, de
A többi cseresznyés babérnövényhez hasonlóan a portugál babércseresznye levelei és magjai is tartalmazzák a prunasin anyagot, egy cianogén glikozidot. A prunasin rendkívül mérgező hidrogén-cianidot tartalmaz, amely vízzel és bizonyos enzimekkel kombinálva az emésztőrendszerben felszabadul, és végzetes következményekkel járhat. Bár a szeptemberben érő sötétvörös bogyók húsa aligha mérgező, a bennük lévő magvak még veszélyesebbek. Azonban rendkívül kemények, és gyakorlatilag lehetetlen rágni őket. Szervezetünk rágás nélkül választja ki őket – így nincs mérgező hatásuk szervezetünkre.
Tipp
Invazív méhlegelő?
A Németországi Természetvédelmi Egyesület (NABU) egyszer határozottan „ökológiai kártevőnek” minősítette a cseresznyét, mivel a cserje nagyon invazív, és kiszorítja az őshonos növényeket. A legtöbb rovar és madár számára is érdektelen. Ezzel szemben ott van az IG Baumschulen Südwest és a Bajor Állami Szőlészeti és Kertészeti Intézet értékelése, amely rámutat a cseresznye babér nagy hasznára a méhek és poszméhek számára.
