Ázsiában az algák népszerű élelmiszernek számítanak, de a helyi vizeken kártevőként tartanak tőlük. Amit egyesek harcolnak a kertben, azt más területeken még szelektíven tenyésztik. Ezen ellentmondások ellenére az algák jelentős gazdasági tényezőnek számítanak? További információ itt.
Tudsz algát termeszteni?
Az algákat biztosan lehet termeszteni. Ez elsősorban Ázsiában történik, de ma már Európában is. Az algákat egyrészt táplálékként termesztik, másrészt viszont értékes biomassza, amiből például üzemanyagot lehet előállítani.
Hol termesztik az algákat?
Az algák termesztésének legfontosabb országaiÁzsiában Az algákat több száz éve termesztik ott, és széles körben használják élelmiszerként. A legnagyobb termelő Kína. De Indonézia, a Fülöp-szigetek, Korea és Japán is fontos algatermelő országok. Manapság egyre több algát termesztenek Európában. Az algák egyébként nem növények, csak hasonlítanak rájuk.
Milyen algákat termesztenek?
Makro- és mikroalgákat egyaránt termesztenek. A termesztett makroalgák közé tartozik az Euchema (tengeri moszat), a Gracilaria, a Pyropia (nori) és a Kappaphycus alvarexii (elkhorn tengeri moha) fajok a vörös algák nemzetségéből, valamint az Undaria pinnatifida (wakame) és a Sargassum fusiforme (hiziki vagy hijiki) barna alga.. Mindegyik ételként szolgál. Az Euglena (szem állatok) és a Chlorella viszont a mikroalgák közé tartoznak. Ezek mikroszkopikus egysejtű szervezetek.
Milyen célokra termesztenek algákat?
Sok algát tenyésztenekélelmezési célra, de néhányat nyersanyagként is felhasználnak, példáulenergiatermelésreA vörös algák Az Euchemát és a Kappaphycus alvarexii-t használják Karragenán előállítása, egy sűrítőanyag, amely nem csak a vegetáriánusok és a vegánok körében népszerű.
Az agar-agar zselésítőszert, más néven agart, a Gracilaria vörös algákból állítják elő. A hijikit Japánban élelmiszernek tekintik, és sokféleképpen fogyasztják a konyhában. A Wakame ideális fűszerként vagy levesek kiegészítésére.
Te magad is tudsz algát termeszteni?
Igen, te magad is termeszthetsz algát. Ez azonban nem a tóban történik, hanem az ablakpárkányon. Ott az algák elegendő fényt kapnak ahhoz, hogy a CO2-ból (szén-dioxid) és a vízből fotoszintézis útján kivonják a szükséges tápanyagot, a glükózt (cukrot).
Tipp
Spirulina: egy alga, amely nem egy
A spirulinát gyakran mikroalgának nevezik, de szigorúan véve egyáltalán nem alga, hanem baktérium. Pontosabban, ez egy cianobaktérium (kék-zöld baktérium). A cianobaktériumokat korábban az algák közé sorolták, mert hozzájuk hasonlóan képesek a fotoszintézisre. Ennek ellenére a spirulina számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Ezért szuperételnek számít.
