A fából, kőből vagy más anyagból készült magaságy megépítése után most következik a legfontosabb munka: a kitöltés. A különféle anyagokkal gondosan rétegezett ágyás tartalma végső soron meghatározza, hogy a benne termesztett növények milyen jól fejlődnek és milyen magas lesz a termés. Természetesen egy ilyen magaságyást egyszerűen fel lehet tölteni földdel, de kertészként lemarad a legfontosabb előnyökről.
Hogyan kell helyesen kitölteni egy magaságyat?
A magaságyat úgy töltheti meg, hogy az alján különböző rétegek durva anyagból (ágak, gallyak, kövek) épül fel növényi hulladékon és alomon (levelek, levágott fű) egészen a virágföld vagy érett komposzt felső rétegéig.. Vékony réteg komposzt, szarvforgács és kőpor segítheti a tápanyag képződést.
Mikor a legalkalmasabb az emelt ágyás feltöltésére?
Az emelt ágyások tavasszal és ősszel is feltölthetők, bár mindkét alkalomnak megvannak a maga sajátos előnyei és hátrányai. A tavasszal ültetett ágyások jól jönnek a bomlási folyamatok által termelt hőből, ami néhány fokkal megemeli a talaj hőmérsékletét – így két-három héttel korábban is ki lehet ültetni ezeket az ágyásokat. Ugyanakkor felvetődik az a probléma, különösen azoknál az ágyásoknál, amelyeket csak röviddel a kerti szezon előtt töltenek be, hogy néhány hét múlva összedőlnek. Ha azonban a magaságyás ősszel épült, akkor egész télen töltheti töltőanyaggal: konyhából származó zöldségmaradványok, lehullott levelek, levágott fű, fákról aprított nyesedék, kisállatketrecekből származó alom, széna és szalma. Az ágy egyfajta komposztálóként működik, amely már tartalmazza az anyagokat, amelyek a téli hónapokban lebomlanak.
Az emelt ágy különböző rétegei
Az emelt ágyások különböző rétegekből állnak, kezdetben alulról felfelé durva, majd egyre finomabb anyagokat használnak. Az egyes rétegek soha nem lehetnek túl vastagok. A levágott füvet például mindig vékonyan és lazán szórjuk az ágyásba, hogy semmi se tapadjon össze, és emiatt ne tudjon penészedni. Az egyes rétegek közé ismételten szórjunk vékony rétegben félérett vagy érett komposztot, amely beoltja a tartalmat mikroorganizmusokkal és ezzel elősegíti az anyag gyorsabb lebomlását. Ezenkívül a finom földrétegekkel való feltöltés megakadályozza az üregek kialakulását az ágyon belül – ez megakadályozhatja, hogy a megemelt ágy erősen süllyedjen.
Emelt ágy szerkezete egy pillantással
Töltéskor ügyeljen arra, hogy a felhasznált anyag ne legyen túl száraz. Egy bizonyos szintű nedvesség – nem nedvesség! – már akkor, amikor a töltés lenne az ideális, de szükség esetén frissen szórt rétegek enyhe zuhanyozásával is elérhető.
Az első réteg
Az emelt ágyás alsó rétege durva anyagokból áll, például ágakból, gallyakból és még szervetlen anyagokból is, mint például kövek, törmelék vagy kavics. Ez az első réteg vízelvezetésre szolgál, és célja, hogy biztosítsa a felesleges víz gyors elvezetését. Ha a magaságyat megfelelően alakították ki, ezt a réteget lapos kövekkel és nagyobb kőlapokkal is megtervezheti, hogy itt otthonra leljenek a kisebb állatok, mint a gyíkok, a lassúférgek vagy a poszméhek.
A második réteg
A következő réteg alapvetően a konyhából és a kertből származó összes zöldhulladékból áll: zöldségmaradványok, levelek, levágott fű, gyep és kihúzott gyomok (de nem gyökérgyomok, mint a földi fű, a heverőfű, a bryony vagy a hajnali virágok!). Ha a magaságyat kora tavasszal hidegkeretként szeretné használni, tegyünk erre a rétegre körülbelül 40 centiméter vastag lótrágyát. Ezt azonban erősen le kell tömöríteni, mielőtt további rétegeket helyezne a tetejére. A lótrágya fontos a hideg kereteknél, mert sok hőt termel.
A harmadik réteg
Ezt több vékony réteg követi, attól függően, hogy milyen töltőanyag van kéznél: fű, félig érett komposzt, állati alom, levelek, aprított fa, kerti hulladék és hasonlók. Az egyes rétegek között mindig vékony rétegekben érett komposzt, valamint szarvforgács és kőpor található. Ezek biztosítják, hogy a feltöltött anyag különösen értékes és tápanyagban gazdag talajt hozzon létre.
A felső réteg
A vége mindig egy legalább 15 centiméter vastag jó virágföld vagy nagyon érett komposzt réteg. Semmi esetre se legyen túl vékony ez a talajréteg, különben az ágyáson termesztett növényeknek nem jut elég hely a gyökereiknek, és emiatt a növekedés is megnehezül. Arra a kérdésre, hogy milyen talajt érdemes használni, a válasz tulajdonképpen igen egyszerű: válasszunk jó minőségű, humuszban gazdag virágföldet, amit szükség esetén kiforrott komposzttal keverhetünk. Apropó: Kéregtakaróval (13,00 € az Amazonnál) később a magaságyásban mulcsozhatja a növényeket, és így csökkentheti a gyomok növekedését.
Töltsd meg a magaságyat szervetlen anyagokkal
Durva növényi anyag használata helyett használhat nem rothadó szervetlen töltőanyagokat is, például köveket és kőmaradványokat, kavicsot, kavicsot, homokot, kavicsot, duzzasztott agyagot vagy granulátumot (pl. B. Lava). Ezeknek az az előnyük, hogy emiatt az ágy már nem süllyed annyira. Ugyanakkor csökken a szerves zöldanyag aránya és ezzel az újonnan képződött talaj aránya is. Ez azt jelenti, hogy összességében kevesebb tápanyag áll a növények rendelkezésére.
Tipp
A magaságyásban semmiképpen ne komposztáljunk olyan növényeket, amelyek gyökerükön vagy gumójukon keresztül szaporodnak – a menta, csicsóka és különféle gyomok a mélyebb rétegekből akár a felszínre is eljutnának, és ott szorgalmasan szaporodnának. Az olyan magvak gyomok, mint a orace, viszont nem jelentenek problémát, mivel a magvak és a palánták általában nem bírják túl a magas hőmérsékletet.
